Egyéb vizsgálatok

Császármetszés

<span class="s1"></span><span class="s1">Mi az a császármetszés?</span><span class="s1"></span>

A császármetszés szülésbefejező műtét. Nagyon széleskörűen alkalmazzák, vannak abszolút és relatív javallatai is. Lehet szó életmentő műtétről vagy adott esetben tervezett császármetszésről is. Császármetszésről hivatalosan a 24. héttől beszélünk ugyanúgy, ahogyan szülésről is, speciális esetekben azonban ez előtt is előfordulhat ilyen beavatkozás. Magyarországon tízből majdnem 4 szülés császármetszéssel történik.

<span class="s1">Mikor végeznek császármetszést?</span><span class="s1"></span>

Több esetben is szükség lehet a terhesség császármetszéssel végzett befejezésére. Azon túl, hogy a beavatkozásnak vannak abszolút és relatív javallatai, a beavatkozás aszerint is csoportosítható, hogy anyai vagy magzati okok miatt van-e rá szükség. Az anyai javallatok hátterében vitális indikációk is állhatnak: ilyen például a szívelégtelenség vagy a súlyos vérzés, a HELLP-szindróma. Életmentő indikációk lehetnek a magzatnál is, például olyan esetekben, amikor a fekvési rendellenesség vagy a köldökzsinór súlyos veszélyt okoz, vagy éppen olyan fertőzés áll fenn, amely méhen belül komoly rizikót jelent. Életmentő indikációnak számít a placenta praevia is, amely azt jelenti, hogy a méhlepény közvetlenül a méhszájra tapad, és meggátolja, hogy a magzat áthaladjon rajta, tehát megszülessen. Ugyanilyen ok a lepényleválás vagy a lepényelégtelenség. Ha a szülés császármetszéssel végzett korábbi szülést követően történik, akkor az esetleges hegszétválás is azonnali indikációja a császármetszésnek.
Császármetszés történhet profilaktikus, tehát megelőző jelleggel is, azon belül anyai, magzati és összetett indikációk miatt (ez esetben tervezett császárról van szó). Az anyai javallatok között az anya korábbi betegsége szerepelhet (például egy mióma, amelynek göbét műtéttel távolították el), de ilyen lehet a medence deformitása, a téraránytalanság vagy a szülőcsatorna rendellenessége is.
Önmagában az anyai életkor is külön indikáció lehet: noha akár 40 év fölött is születhetnek első gyerekek természetes úton, hivatalosan már a 35 év feletti életkor is indokolhat császármetszést. Ezzel a lehetőséggel főleg akkor élnek, ha idősebb életkorban születne az első gyerek. Választása persze minden esetben az adott helyzettől, a kismamától és a szülészorvostól függ.
A meddőség után, mesterséges megtermékenyítéssel fogant magzat is lehet oka annak, hogy minden rizikót elkerülendő indokolttá válik a császármetszés. Lehet indikáció a korábbi császármetszés is, de ha egyéb ok nincs, akkor pusztán emiatt nem indokolt a későbbi császár - hogy szükség van-e rá, egy táblázat alapján határozzák meg az orvosok.

<span class="s1">Milyen gyanú esetén van szükség rá?</span><span class="s1"></span>

Minden olyan adottság, probléma vagy betegség gyanúja esetén indokolt a császármetszés, amely az anyát vagy a magzatot veszélyeztetheti.

<span class="s1">Hogyan végzik a császármetszést?</span><span class="s1"></span>

A császármetszés egy hasi műtét. A beavatkozás spinális érzéstelenítéssel (ennél az érzéstelenítőszert a gerincvelői folyadékba fecskendezik be) és altatásban is történhet. A spinális érzéstelenítés azért szerencsésebb, mert esetében a kismama ébren van, látja egyből a babát, lehet vele műtét közben is kommunikálni. Ilyenkor katétert is fölhelyeznek a kismamának. Altatásban inkább csak akkor végzik a császármetszést, ha a beavatkozás nem tervezetten történik, hanem sürgősen van rá szükség. Ennek oka, hogy az altatás gyorsabb - a spinális érzéstelenítés viszont csak 10-15 perc után hat. Katétert az altatásnál is fölhelyeznek a kismamának.
A műtét során megnyitják a hasat: először a bőrt, aztán a zsírszövetet, majd a hasizmok széthúzását követően a hasüreget is. A méhet ezt követően nyitják meg, ezután emelik ki a babát. Elvágják a köldökzsinórt, kiveszik a méhlepényt is, majd visszazárják a has rétegeit.
A kiemelést követően törekednek a bőrkontaktusra. Ha a kontaktusteremtésre valami miatt nincs mód (amikor az anyának külön ellátásra van szüksége), akkor általában a várakozó apuka kapja meg a kicsit. Általában van lehetőség rá, hogy a babát legalább megmutassák az anyának. Ha a császármetszést spinális érzéstelenítéssel végzik, akkor a kismamának a beavatkozás után 6 órán át feküdnie kell. A katétert ezt követően lehet kivenni, a kismama pedig mobilizálható, el kell kezdenie járni. A kórházban az anyukának 72 órát kell bent töltenie, majd 10 nappal később vissza kell mennie varratszedésre.

<span class="s1">Mennyi időt vesz igénybe?</span><span class="s1"></span>

A császármetszés átlagos időtartama 30-35 perc.

<span class="s1">Fel lehet készülni a császármetszésre?</span><span class="s1"></span>

Tervezett császármetszés előtt nézik a kismama laborparamétereit, véralvadási értékeit, meghatározzák a vércsoportját. Ha a vérben vannak ellenanyagok, akkor vért is kell biztosítani. A vérellátótól bekért, majd tartalékolt vérnek akkor lehet szerepe, ha a császármetszésnek szövődményi vannak, a kismamának pedig vérre van szüksége.
Amennyiben a beavatkozás tervezett, a kismamának éjféltől nem célszerű ennie és innia. Sürgős császár esetében ilyen előkészületekre értelemszerűen nincs lehetőség.
Ha a kismamánál emelkedett a trombózis rizikója (például öröklött trombózishajlam, tehát trombofília, korábbi trombózis vagy túlsúly miatt), akkor a császármetszés előtt, illetve ennek kapcsán is thromboprofilaxisra lehet szükség. Ez olyan véralvadásgátló készítmény alkalmazását jelenti, amely segít megelőzni az esetleges trombózist.

<span class="s1">Mire kell figyelni császármetszés után?</span>

A császármetszés után a kismamáknak nem szabad nagyobb súlyt emelniük. A csecsemő 3-5 kilós testtömege nagyjából az a határ, amely fölé a 6 hetes kontrollig nem mehetnek az anyukák. A hegre helyezett kötést 3 nap után le lehet venni, a bőrt pedig érheti levegő már a varratszedés előtt is.

<span class="s1">Mik a császármetszés veszélyei?</span>

Mivel hasi műtétről van szó, megvan a rizikója, hogy a metszésnél más szövetek is sérülnek. Történhet bélsérülés, hólyagsérülés, húgyvezeték-sérülés és egyéb probléma is. Ha ilyesmi történik, a kismamát el kell látni. Az ilyen jellegű problémák persze nagyon ritkák, pár ezrelékes az előfordulásuk. Veszélyt jelenthet, ha a kismamának valamilyen véralvadási zavara, hematológiai betegsége van.

<span class="s1">Milyen fájdalommal jár a császármetszés?</span>

A császármetszés a has megnyitásával jár, így komoly hasi műtétnek számít, de elvégzése az érzéstelenítés, vagy az altatás miatt nem jár fájdalommal. Utána persze jelentkezik fájdalom, de egyénfüggő, ki hogyan tolerálja: vannak kismamák, akik hat óra után gond nélkül kipattannak az ágyból, míg mások hetekig fájlalják a heget. Ilyen esetben a kismama szedhet fájdalomcsillapítót, mert a szoptatást ez nem befolyásolja.

<span class="s1">Milyen szakorvos végzi?</span>

A császármetszést szülész-nőgyógyász szakorvos végzi aneszteziológus jelenlétében, szövődmények esetén pedig hívhatnak más szakorvost is.

<span class="s1">Milyen szövődményei lehetnek a császármetszésnek?</span>

Szövődmény a hólyag- és húgyvezeték-sérülés lehet, de említhető a bélsérülés és a vérzés is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebésznek.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +3 °C

A felhős tájakon is szakadozik a felhőzet, és általában sok napsütés valószínű a gomolyfelhő-képződés mellett. Helyenként - nagyobb eséllyel nyugaton és északkeleten - valószínű zápor. Az északnyugati szelet a délnyugati és északkeleti tájak kivételével élénk széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 16 fok között valószínű. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.