Mi az a perifériás idegblokád?
A perifériás idegblokád olyan érzéstelenítési módszer, amelynél az ideg közvetlen közelébe adnak helyileg érzéstelenítő gyógyszert. Ennek hatására az adott ideg a gyógyszer hatástartamának idejére az információkat (például a fájdalmat és a hőérzetet) nem továbbítja az agy felé. Az ideg az agyból induló információkat sem közvetíti a beidegzett terület felé, emiatt a betegek nem tudják mozgatni például a karukat vagy a lábukat. A módszer alkalmazásakor a tapintásérzés megmaradhat, de éles fájdalmat a beteg nem érez. A perifériás idegblokád sokak által ismert példája a fogászatban használt érzéstelenítés is.
Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
Általában akkor van szükség perifériás idegblokádra, ha fájdalmat akarnak csillapítani. A módszert a leggyakrabban műtéti, fogászati beavatkozásokkor alkalmazzák annak érdekében, hogy a beavatkozás alatt, illetve azt követően ne jelentkezzen fájdalom.
Bizonyos műtétek esetén (például fogászati ellátások során) a perifériás idegblokád önmagában is elegendő lehet, míg máskor önmagában nem biztosít kellő fájdalomcsillapítást. Utóbbi esetekben a módszert egyéb érzéstelenítési eljárásokkal (altatással, gerincközeli érzéstelenítéssel) egészíthetik ki. Bizonyos esetekben a krónikus fájdalom csillapítására is lehetőség van perifériás idegblokádok által.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A perifériás idegblokádokat mindig monitorizált körülmények között hozzák létre. Maga a beavatkozás gyakorlatilag egy tűszúrásos folyamat, amelynek során a bőrt egy tűvel átszúrják, majd a tűt az anatómiai ismeretek alapján, lehetőség szerint ultrahang vagy idegstimulátor segítségével az érzéstelenítendő ideg közelébe vezetik. Idegstimulálás esetén – ahogyan az eszköz neve is mutatja – a bőrön történt áthaladás után a speciális tűn keresztül elektromos ingert alkalmaznak. Amikor a tű vége az ideg közelébe ér, annak ingerlésével ritmusos mozgást eredményez az általa beidegzett izmokban. Idegstimulátor esetén ez az izomműködés mutatja, hogy a tű az ideghez megfelelő közelségbe került. Ultrahangos technika esetén a tű útját ultrahangos kép segítségével követik, illetve vezetik abba a pozícióba, ahova a helyi érzéstelenítő gyógyszert beadják.
Mennyi időt vesz igénybe?
Az érzéstelenítés nagyjából 15-25 perces intervallumot vesz igénybe, majd az ideg típusától függően további 15-40 perc szükséges, amíg a beadott gyógyszer a hatását kifejti.
Milyen szakorvos végzi?
A perifériás idegblokádokat típustól függően adott szakterület szakorvosa, aneszteziológus szakorvos vagy fogorvos végzi.
Hogyan kell rá készülni?
Mivel a véralvadásgátló gyógyszerek a szövődmények esélyét növelik, azok elhagyhatóságáról, átállíthatóságáról konzultálni kell a műtét előtt az altatóorvossal. Ezt leszámítva a perifériás idegblokád a betegek részéről nem igényel különös előkészületet. Tekintettel arra, hogy az idegblokád alkalmazásának sikertelenség esetén alternatívát jelenthet az altatás, így az arra vonatkozó előkészületek itt is irányadóak.
Mire kell utána figyelni?
Az érzéstelenítés a beadott gyógyszertől függően 2-18 órán keresztül tart ki, de ritkán előfordulhat akár 24-48 órás hatásidő is. Ez idő alatt a beteg az ideg által beidegzett területet nem érzi, az általa beidegzett izmokat nem tudja teljes erőből mozgatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például fogászati érzéstelenítés esetén a beteg könnyen félrenyelhet, végtag érzéstelenítése esetén pedig a forró hőhatást (radiátor, víz) nem érzékeli. Alsó végtagi idegblokád esetén az érzékelés, valamint a izomerő hiánya miatt az egyensúly romlik. Emiatt a betegeknek az érzéstelenítés teljes megszűnéséig tudatosan kell figyelniük arra, hogy kerüljék a veszélyt jelentő helyzeteket.
Milyen veszélyei lehetnek?
A perifériás idegblokádnak szövődménye lehet az ideg sérülése, aminek hatására átmeneti vagy tartós érzés-, és/vagy mozgászavar alakulhat ki. Az enyhébb idegsérülések pár nap alatt panaszmentessé válnak, míg a súlyosabbak gyógyulási ideje több hónap is lehet. Tartós, maradandó idegsérülés nagyon ritkán fordul elő. Tudni kell, hogy véralvadási zavarok esetén az idegsérülések esélye magasabb, valamint a szúrási területen könnyebben alakulnak ki kisebb vérzések is.
Az érzéstelenítésnek további szövődménye lehet, ha a gyógyszer minden óvintézkedés ellenére nagyobb dózisban a keringésbe jut. Ennek tünete a fémes szájíz, a szédülés és a zsibbadás lehet, de akár szívritmuszavarok, görcsroham is kialakulhat. Megfelelő óvintézkedések betartása mellett ezek esélye elenyésző.
Jár vele fájdalom?
A tű beszúrása nagyjából olyan érzés, mint amikor vérvételnél megszúrják a kart, komolyabb fájdalmat semmiképp nem jelent. Az idegstimulátor okozta izomrángás sem fájdalmas, de a betegek egy része kellemetlenségként éli meg. A gyógyszer beadása pár percig tartó feszítő érzést eredményez.
Kinél nem végezhető?
A perifériás idegblokádnak ellenjavallatai lehetnek korábbi idegsérülések. Ilyenkor egyedi mérlegelés szükséges a várható haszon és a rizikó felmérése érdekében. Ellenjavallatot jelent az is, ha az érzéstelenítendő területet fedő bőrnek valamilyen fertőzése, betegsége van. Bizonyos blokádok esetén előfordulhat a légzés gyengülése, így súlyos tüdőbetegek esetén az érzéstelenítés elvégzése ellenjavallt.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szabó Nóra aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosnak.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
+0 °C
Közepesen és erősen felhős időszakokra számíthatunk legfeljebb elvétve záporral, hózáporral. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, vasárnap több helyen meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul északkeleten és délnyugaton az alacsonyabb értékekkel. Késő estére -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
