Rövid leírás
A hólyagkatéterezés lehet diagnosztikus beavatkozás, de végezhetik akkor is, amikor vizeletelakadást, vizelet-visszamaradást akarnak megszüntetni, illetve időnként ápolási célból, vizeletinkontinencia esetén is alkalmazzák. Ilyenkor a katéterezéssel a vizeletet bocsátják le a hólyagból. Ha diagnosztikai célból van szükség katéterezésre, akkor annak hátterében jellemzően az áll, hogy a hólyagból nyert steril vizeletből tájékozódni lehet annak genny- és baktériumtartalmáról. Ilyen vizsgálatot ma már csak nagyon ritkán és indokolt esetben végeznek. Hólyagkatéterezésnél információ az is, hogy a hólyagban található-e visszamaradó vizelet.
Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
Hólyagkatéterezést elsősorban vizeletelakadásnál, húgycsőszűkületnél, húgycsőelzáródásnál végeznek, de megnagyobbodott prosztatánál is szükség lehet rá. Indokolt akkor is, ha a húgycsövet bármi nyomja, bármi akadályozza a vizelet spontán ürítését. Lehet ez akár valamilyen beidegzési zavar vagy daganat, idegentest és sérülés is.
Olyan beidegzési problémát, neuropátiát több betegség és sérülés is okozhat, ami szükségessé teszi katéter alkalmazását. Ilyenkor jellemzően állandó katéterhasználatra van szükség, de bizonyos esetekben a betegeket meg tudják tanítani az önkatéterezésre is. Ez jobb megoldás, mint az állandó katéter, aminek tartós használata komoly fertőzésveszélyt jelent. Önkatéterezésnél a betegnek naponta többször kell steril környezetben, megfelelő fertőtlenítés után katétereznie magát.
Sok esetben kérnek katéterezést pusztán ápolási célból, vizelettartási problémák miatt. Ezt az orvosok nem ajánlják, mert a katéter folyamatos fertőzési forrást jelent. Helyette jobb az inkontinencia betétek használata.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A hólyagkatéterezés előtt a húgycsőnyílást lefertőtlenítik, és a húgycsőbe bejuttatnak egy kis csúsztatót, ami jó esetben érzéstelenítőt is tartalmaz. Ezt követően juttatják a húgycsőbe a katétert, majd vezetik fel a hólyagig. A húgycsőbe alapvetően kétféle katétert vezethetnek be, az egyik ballonos, a másik ballon nélküli. A ballon nélkülit inkább csak diagnosztikus célból alkalmazzák, vagy ha egyszeri vizeletlebocsátásra, esetleg húgycsőtágításra van szükség.
A másik típus a ballonos katéter, amit tartósan helyeznek be. Ez egy olyan vékony műanyag cső, amelynek a végén egy kicsi ballon van. Amikor a katétert a húgycsőbe juttatják, a végén lévő ballont föltöltik folyadékkal, megakadályozva ezzel, hogy az kicsússzon. Ezzel a megoldással egy egyszerű katéter 2-3 hétig a helyén maradhat, utána kell csak cserélni. Vannak olyan 100 százalék szilikonból készülő ballonos katéterek is, amelyeket hosszabb ideig – akár 6 hétig – is a betegben lehet hagyni. A ballonos katéterekkel az érintett föl tud kelni, tud sétálni, kimehet akár az utcára is. Ezt az teszi lehetővé, hogy a katéter végére lehet csatlakoztatni katéterzsákot, amelybe folyamatosan folyhat a vizelet, leengedni pedig csak akkor kell, amikor megtelik. A katétert be is lehet dugni, olyankor a beteg vizelési inger esetén a dugót kihúzva akár a WC-be is ürítheti a vizeletet. Vizelés után a katétert a dugóval vissza kell zárni.
Mennyi időt vesz igénybe?
A katéterezés pár perces művelet.
Milyen szakorvos végzi?
Hólyagkatéterezést bármilyen orvos végezhet, nőt pedig ápoló is katéterezhet. A férfiak katéterezése alapvetően orvosi feladat, de megfelelő képzés esetén szakápolók is végezhetnek ilyen beavatkozást. Ha bármilyen komplikáció fennáll, mindenképpen jó, ha a katéterezést urológus szakorvos végzi. Ha a beteget betanítják, mert rendszeres katéterezésre van szüksége, maga is el tudja végezni otthon.
Hogyan kell rá készülni?
A betegnek nem kell készülnie a katéterezésre. Ha a beavatkozást valaki maga végzi, egyedül a higiéniai szabályok betartására kell ügyelnie.
Mire kell utána figyelni?
Állandó katéter mellett nem szabad úszni, de ha valakit csak egyszer katétereznek meg, utána elég egy napig kerülni az úszást és fürdőzést.
Milyen veszélyei lehetnek?
A katéterezés növeli a fertőzésveszélyt, ha pedig tartósan bent van, emeli a kövesedés rizikóját is. Férfiaknál szövődmény lehet a melléhere-gyulladás is.
Jár vele fájdalom?
Nem jár fájdalommal a katéterezés, de a beavatkozás kellemetlen. Fájdalmat csak akkor okozhat, ha valamilyen komplikáció történik, vagy a katétert tartósan kell viselni. Ilyenkor a húgycsőben jelentkezhet fájdalom.
Kinél nem végezhető
Katéterezésre akkor nincs mód, ha valakinél olyan komoly húgycsőszűkület van, hogy azon a legvékonyabb katétert sem lehet átdugni. Ilyenkor hólyagpunkcióra van szükség, ami azt jelenti, hogy a szeméremcsont felől megszúrják a hasat, majd a nyílást kitágítva azon keresztül helyeznek be katétert, majd a vizeletet azon keresztül engedik ki.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Albert István andrológus, urológus, klinikai onkológus szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-2 °C
Erősen felhős és hosszabb ideig napos területek egyaránt lehetnek, majd késő délutántól egyre több helyen alacsonyszintű felhőzet képződik, terjeszkedik. Csapadék nem valószínű. Az északi, északnyugati szél csak kisebb körzetekben élénkül meg. A csúcshőmérséklet döntően 2 és 5 fok között valószínű. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
