Sars
Ezért fertőzőbbek egyes koronavírustörzsek, mint mások
A SARS betegséget és a COVID-19-et okozó koronavírusok tüskefehérjéi "aktív" és "inaktív" helyzetbe kapcsolhatnak. Ezek a mozgások jelentősen befolyásolhatják, hogy a SARS-CoV-2 vírus miért fertőzőbb az első SARS-vírusnál, illetve arra is hatnak, hogy mennyire erős az egyes variánsok fertőzőképessége.
Koronavírus: hány évig érezhetik hatásait a fertőzöttek?
A koronavírus eddig közel 5,6 millió embert fertőzött meg és 350 ezer életet követelt a világon. Ugyanakkor 2,4 millió ember felgyógyult, pontosabban őket gyógyultnak tekintik, ám a betegség legyőzése csak az első volt az egészségükért folytatott csatákból, amelyeket a SARS-CoV-2 vírussal való találkozásuk miatt meg kell vívniuk.
Koronavírus: miért okoz súlyos állapotot szívbetegeknél?
Még korántsem teljesek az ismereteink a COVID-19 keringési rendszerre gyakorolt hatásáról. Van azonban egy tanulmány, amelynek szerzői szerint a korábban fertőző koronavírusokra vonatkozó kutatási ismeretek segíthetnek megismerni jobban az új vírust.
Koronavírus: az influenzához hasonlóan terjed
Az új koronavírus inkább az influenzához hasonlóan viselkedik, nem pedig úgy, mint az azonos családba tartozó SARS-vírus. Emiatt az új kór jóval könnyebben terjed a korábban feltételezettnél - állapították meg a kínai kutatók a fertőzött betegek orr- és garatváladékának mintáit vizsgálva.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Meglepő felfedezés a macskák daganatairól – Nagy előrelépést hozhat a rákgyógyításban
A macskák daganatos betegségeinek genetikai térképe eddig nagyrészt feltáratlan terület volt. Egy friss nemzetközi kutatás azonban meglepő hasonlóságokat tárt fel a macskák és az emberek rákos megbetegedései között – olyan eredményekkel, amelyek új kezelések előtt nyithatnak utat mind az állatorvoslásban, mind a humán gyógyászatban.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, az ország keleti, délkeleti felén lehetnek olyan tájak, ahol délelőtt hosszabb időre kisüt a nap. A Dunántúlon tartós, kiadós esőre lehet számítani - a nyugati megyékben késő délutántól halmazállapotot válthat a csapadék, a Dunától keletre inkább záporok alakulnak ki. A Viharsarokban délies marad a légáramlás, másutt egyre többfelé fordul északiasra a szél, mely főként a Dunántúlon meg is erősödik, kiemelten a Nyugat-Dunántúlon viharossá fokozódik (akár 90 km/h-t meghaladó széllökések is előfordulhatnak).A hőmérséklet csúcsértéke a nyugati országrészben 4 és 12, a Dunától keletre 12 és 20 fok között valószínű.Késő estére 1 és 12 fok közé süllyed a hőmérséklet. Csütörtökön hidegfront vonul át az országon.