Immunvédelem

Az erős immunvédelemnek is megvan azonban az árnyoldala.

Egyéb káros hatásai mellett a stressz immunvédelmünket is gyengíti, így védtelenebbé tesz olyan fertőzésekkel szemben, mint például a COVID-19 és az influenza. Amerikai kutatók egérkísérletek során felfedezték, milyen folyamatok húzódhatnak meg a jelenség hátterében.

Közismert, hogy az idős emberek fogékonyabbak lehetnek a különféle fertőzésekre, illetve szervezetük védelme nem képes olyan erős immunválaszt adni, mint fiatalabb életkorban. Amerikai kutatók szerint a jelenség oka a nyirokcsomók öregedésében rejlik, felfedezésük pedig a vakcinahatékonyság javításában és a rákkezelésben egyaránt nagy előrelépést hozhat.

Az őszi-téli időszak beköszöntével évről évre előtérbe kerülnek a légúti fertőzések, ezzel együtt pedig az immunerősítés témaköre is. Szeretnénk egészségünket óvva minél szilárdabbá tenni szervezetünk védelmét, amihez számtalan különböző módszer és termék reklámjával lehet találkozni a mindennapokban. De vajon tényleg lehetséges megacélozni az immunvédekezést, és ha igen, mire támaszkodhatunk ez ügyben?

Egy friss tanulmányból kiderült, hogy a humán klinikai vizsgálatokon leghatékonyabb két mRNS-vakcina kiváltotta antitestválasz között is van különbség. És meglepő módon nem a Pfizer-BioNtech oltóanyaga teljesített jobban.

A koronavírus ellen termelt antitestek a megfertőződést követően még legalább hat hónapig kimutathatóak a szervezetben az emberek 88 százalékánál egy brit tanulmány szerint.