Gondolkodás

Túlgondolni, túlanalizálni a dolgokat egyszerűbb, mint hinnénk. Egyetlen félreértett gesztus vagy mondat is okozhatja azt, hogy nem tudjuk kiverni a fejünkből, és megszállottan agyalunk a lehetséges következményein. Egészségünk érdekében azonban jobban tennénk, ha leszoknánk erről.

Bár agysejtjeink többsége az anyaméhben formálódik, agyunk bizonyos részei - beleértve a tanulásért és memóriáért felelős területeket is - egész életünkön át folyamatosan termelnek neuronokat. Ehhez a munkához azonban mi is hozzájárulhatunk.

A rágás nem csupán az emésztésre, a fogazatra hat, hanem még az arcformát is tartósan megváltoztathatja, mindezen túl pedig jótékonyan hat a gondolkodásra - erősítette meg a tézist egy korábbi japán kutatás.

Az agy az emberi szervezet legbonyolultabb, legösszetettebb szerve, sokan mégis úgy gondolják, hogy csupán a 10 százalékát használjuk ki. Vajon van ebben igazság?

Az Academy of Medical Discoveries című szaklapban jelent meg a tanulmány, amely szerint az unatkozás serkentheti a kreativitást és a produktivitást.

Van néhány olyan élőlény az állatok birodalmán kívül, amely rendkívüli tanulási, emlékezési és mintafelismerő képességeket mutat. E növények és nyálkagombák arra utalnak, hogy az élőlények agy nélkül is lehetnek okosak. Azaz lehet, hogy az idegen intelligenciát nem is az űrben kell keresnünk.