A komoly szellemi munka tényleg kifáraszthat minket – dióhéjban erre mutatott rá a párizsi Pitie-Salpetriere Egyetemi Kórház kutatóinak vizsgálata, amely a Current Biology című folyóiratban jelent meg. A tanulmánnyal kapcsolatban a Time azt írja, a tudósok két csoportra osztották az alanyokat, majd egy napon keresztül – amelyet úgy építettek fel, hogy hasonlítson egy átlagos munkanapra –, elemezték az agyuk kémiai összetételét. Az egyik csoport tagjai könnyű feladatokat kaptak, míg a másik csapatnak ugyanazoknak a feladatoknak a megterhelőbb változatait kellett elvégeznie. A fáradtság jeleit, például a pupillatágulás csökkenését csak a bonyolultabb feladatokat végző csoportban regisztrálták.
A tudósok a mágneses rezonancia spektroszkópiának (NMR) nevezett technika segítségével megállapították, hogy a nagy igénybevételt jelentő kognitív munka hatására az agy prefrontális kérgében felhalmozódott a glutamát mennyisége (ez az egyik legfontosabb idegingerület-átvivő anyag az agyban). Mivel az így keletkező „felesleg” kezelése jelentősen megnehezíti, hogy az olyan folyamatok, mint a tervezés vagy a döntéshozatal – amelyekért egyébként a prefrontális kéreg felel – olajozottan működjenek, kialakul az úgynevezett kognitív fáradtság vagy döntési fáradtság. Ez a kutatók szerint arra készteti az alanyokat, hogy azokat a tevékenységeket részesítsék előnyben, amelyek elvégzéséhez kevés erőfeszítés szükséges, ugyanakkor sokat profitálhatnak belőle.
A tanulmány egyik szerzője, Mathias Pessiglione azt mondja, a korábbi elméletek szerint a fáradtság az agy által létrehozott illúzió, amely arra késztet minket, hogy abbahagyjuk, amit éppen csinálunk, és egy élvezetesebb tevékenység felé forduljunk. „A mi eredményeink azonban azt mutatják, hogy a kognitív munka valódi funkcionális változást eredményez: a káros anyagok felhalmozódását. Úgy véljük tehát, hogy bár a fáradtság valóban egy olyan jel, amely arra ösztönöz, hogy befejezzük a munkát, de más célból: az agyműködés integritásának (teljességének, a szerk.) megőrzése érdekében.”
A kutatók kiemelték továbbá, hogy a prefrontális kéreg kémiai változásainak megfigyelése gyakorlati jelentőséggel is bírhat: segíthet például a súlyos mentális fáradtság felismerésében, egyszersmind a munkahelyi kiégés elkerülésében.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: