"A válasz alapvetően az, hogy igen" - mondta el Ewan McNay, az Albany Egyetem professzora a Time magazinnak. Agyunk szinte kizárólag glükózból biztosítja a működéséhez szükséges energiát, a bonyolultabb kognitív feladatokhoz pedig több glükózra van szüksége, mint az egyszerűekhez. Például egy összetett memorizációs folyamathoz - mondjuk, egy vers vagy egy hosszabb szöveg megtanulásához - az abban részt vevő agyterület sokkal több energiát használ fel, mint alapjáraton, miközben az egyéb agyi régiók energiaigénye ugyanakkora marad.
Összességében tehát egy komoly agymunkát igénylő feladat során több energiát használunk fel, mint amikor a kanapén ülve bámuljuk a kedvenc sorozatunkat. Ugyanakkor a szakemberek szerint egy átlagember teljes napi energiafelhasználásának még a húzósabb, sok gondolkodással járó munkanapokon is csak elenyésző részét teszi ki a szellemi aktivitáshoz szükséges mennyiség.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy - hacsak valaki nem profi sportoló - testünk teljes energiafelhasználásának nincs igazán szoros kapcsolata a mozgással vagy a sporttal. Az összes bevitt energia durván 8-15 százaléka az elfogyasztott ételek megemésztésekor hasznosul, szerveink, illetve testi funkcióink működése pedig még ennél is többet vesz igénybe. Az igazi energiazabálónak számító agy pedig még csak ezek után következik.
Kutatások szerint miközben agyunk mindössze testünk súlyának körülbelül 2 százalékát teszi ki, a test energiafelhasználásának 20 százaléka ennek a szervnek a működtetésére megy el. Ez azt jelenti, hogy egy átlagember naponta körülbelül 320 kalóriát használ el csak arra, hogy gondolkozzon. Ugyanakkor annak, aki azt hiszi, hogy kemény agymunkával lefogyhat, sajnos rossz hírünk van: a szakemberek szerint a leginkább elmepróbáló feladatok is mindössze 5 százalékkal dobhatják meg a szerv energiafelhasználást. Éppen ezért bármilyen jó is lenne, mérhető súlyvesztést sajnos nem érhetünk el ezen a módon.
Forrás: time.com
