Fulladás

Nem is gondolnánk, hogy hány hazai és külföldi élsportoló küzd nemcsak a napi edzéseivel, versenyen ellenfeleivel, hanem asztmájával is. Pár évtizede még szigorúan eltiltották az asztmásokat mindenféle sporttól, de ma már más a helyzet.

Becslések szerint 300 millió ember él asztmával, minden nemzet és minden életkor képviselteti magát. Hosszadalmas krónikus betegség, így az egyes országok egészségügyi kasszáját jócskán megterheli, ami visszahat a betegszámra és az esetek súlyosságára.

A gyermekkori asztmára jellemző a tünetek időnkénti, rohamszerű megjelenése, amely heveny formájában ijesztő tünetekkel jár. Pánikba esni azonban nem szabad: segíteni akkor tudunk a legtöbbet, ha a nyugalmunkat megőrizzük.

Néha elég kitárni az ablakot, egy mélyet szippantani a friss levegőbe, s máris felüdülünk. Ha minden megfelelően működik, észrevétlenül, csöndben lélegzünk, mintha mi sem történne. Közben az életet adó oxigént szívjuk be. Hova is?

Annak van igaza, aki arra tippel, hogy az asztma sem valami újkori nyavalya. A légszomjról szóló első írásos emlékként az egyiptomi Ebers-papíruszt tartják nyilván, amely i.sz. előtt 1568-ban készült.

Sokan nem is gondolnák, hogy egy egyszerű eszméletvesztés, egy súlyosabb alkoholos állapot, kábítószeres befolyásoltság a légutak elzáródása folytán a beteg fulladása miatt könnyen halálhoz vezethet. A megelőzés 40 másodpercet vesz igénybe.