Honnan jönnek a hörgő-hangok?

Néha elég kitárni az ablakot, egy mélyet szippantani a friss levegőbe, s máris felüdülünk. Ha minden megfelelően működik, észrevétlenül, csöndben lélegzünk, mintha mi sem történne. Közben az életet adó oxigént szívjuk be. Hova is?

Utazás a levegőből

Miért van az önálló anyagcserével rendelkező sejteknek szüksége oxigénre? Az oxigén a sejtekben lejátszódó anyagcserén belül az égéshez - az oxidációs folyamatokhoz - szükséges. Valamennyi sejt egy apró erőmű ugyanis, mely üzemanyag elégetésével jut energiához. Az üzemanyagként szolgáló, azaz éghető szerves vegyületek fő alkotóelemei a szén, a hidrogén és az oxigén. A szénhidrátok - köztük cukrok -, zsírok, olajok és fehérjék elégetésekor a fő égéstermékek ennek megfelelően a széndioxid és víz. A légzés lényege - beszéljünk róla a sejt vagy a szervezet szintjén - az égéshez szükséges oxigén eljuttatása az energiatermelés helyére, majd az égéstermékek elszállítása onnan.

Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid-leadás folyamatai - vagyis a gázcsere - két egymást kiegészítő szervrendszerben zajlanak.

A légzési gázok a tüdőtől a sejtekig a vörösvértestek hemoglobinjához kötődve utaznak, melyhez az útpályát és a forgalom áramlását a szív- és érrendszer biztosítja. Vele szoros kapcsolatban áll maga a légző szervrendszer, mely kívülről az orrjáratokkal kezdődik, a garatban, gégében, légcsőben (trachea) folytatódik, ami a hörgőkbe torkollik.

A hörgőkön keresztül

A légcső két kisebb csőre, a főhörgőkre ágazik, egyikük a jobb, a másik a bal tüdőfélbe vezeti a levegőt. A jobb oldali főhörgő három hörgőre ágazik, ezek mindegyike egy-egy tüdőlebenybe vezet. A bal oldali főhörgő kétfelé ágazik, ugyanis a bal tüdő csupán két lebenyből áll, így elég hely marad a szívnek.

Anatómiailag a bal oldali főhörgőt a főverőér vagy aorta keresztezi, a jobb oldali főhörgő érintkezik a vena cava superiorral, azaz a felső üreges gyűjtőérrel, egész pontosan ez előtt halad el.

A hörgőknek nevezett csövek egyre kisebb ágakra bomlanak, a hörgőcskékre, melyek a tüdőt alkotják. A hörgőcskék egész tüdőre kiterjedő hálózatát hörgőrendszernek nevezzük. A hörgők végül kicsiny légzsákokból álló fürtökben, a tüdőhólyagocskákban (alveolus, alveoli pulmonalis) végződnek.

A légzőrendszer működése nem pusztán az oxigén és széndioxid megfelelő helyre való eljuttatásából áll, az is fontos, hogy a beérkező levegő a légcsere helyszínére jutva már kellően tiszta legyen. A levegő a mirigyeket tartalmazó csillós hengerhámos nyálkahártyával bélelt légutakon áthaladva nem csak megtisztul, hanem kellő hőmérsékletűre is melegszik, és megfelelő páratartalmúvá válik, mely egyben védi is a gázcserében közreműködő szöveteket.

A sejtekig

Az alveólusok fala alkotja a tüdő légzőfelületét, melyen keresztül a gázok bejutnak a hólyagok falának apró kapilláris ereibe, illetve onnan kijutnak a tüdő légterébe.

Az alsó légutakhoz tartozó tüdő falában zajlik tehát a tüdő levegője és a vér közötti gázcsere, vagyis itt kerül egymással kapcsolatba a keringési és légző szervrendszer.

Ahhoz, hogy a gázcsere lebonyolódhasson, nem közömbös a légzőrendszer szerkezeti és szöveti fölépítése. A légcsőhöz hasonlóan a főhörgők is porcgyűrűkből épülnek föl. A porc egyre vékonyabbá válik a hörgők, illetve a hörgőcskék falában. A hörgőcskék végét, a henger alakú, finom csillószőröcskékkel ellátott sejteket szőrtelen, kocka alakú sejtek váltják föl.

Az alveolusokat már laphámsejtek borítják, amelyeket nagyon vékony sejthártya határol. Közvetlenül mögöttük már a hajszálvékony kapilláris vérerek húzódnak. A gázcsere az alveolusok és vékony kapillárisok vékony sejthártyái között zajlik le. Az oxigén bediffundál az erekbe, ott is a vörösvértestekbe, és ezek festékanyagának, a hemoglobinnak vasatomjához kapcsolódik.

A keringés

A tüdőből a véna (vena pulmonalis) szállítja az oxigéndús vért a szívhez, ahonnan aztán nagy erővel pumpálódik ki a test legkülönbözőbb sejtjei felé. A tüdőbe érkező oxigénszegény, ám annál több széndioxidot tartalmazó vér pedig a hörgőartériákon keresztül érkezik a tüdőbeli gázcsere helyére.

Egy légvétel alkalmával mintegy fél liter levegőt szívunk be, melynek kétharmada jut el a tüdőhólyagocskákig, hogy részese legyen a gázcserének. Nyugodt légzéskor percenként 8-20-szor veszünk levegőt, és fújjuk ki.

Az alábbi táblázat megmutatja, miként alakul a be- és kilégzett levegőben az oxigén és a szén-dioxid aránya. Látható, hogy nem a teljes belégzett oxigénmennyiséget tudjuk fölvenni a tüdő légzőfelületén keresztül.

Belélegzett levegő Kilélegzett levegő
Oxigén 21 % 15 %
Széndioxid 0,03 % 4 %
Nitrogén 79-80 % 79-80 %

Trükkös légzőmozgások

A tüdő passzívan követi a mellkas bordaközi izmai és a rekeszizom által kivitelezett légzőmozgásait, ez pedig úgy lehetséges, hogy a tüdőt borító duplafalú mellhártya külső lemeze (pleura parietalis) a mellkashoz rögzül, míg a belső (pleura pulmonalis) a tüdőhöz tapad. A két lemez között vékony savós folyadékréteg található, mely lehetővé teszi, hogy a két lemez súrlódásmentesen elcsúszhasson egymás mellett a légzőmozgások alkalmával, másrészt a két lemez között mérhető nyomás - középállásban - mindössze 10 Hgmm körüli, tehát gyakorlatilag a két lemezt vákuum tartja össze.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23, +28 °C
Minimum: +8, +13 °C

Délelőtt sok napsütés várható, csapadék nem lesz. Délután napos, kora nyárias időre készülhetünk, a megjelenő gomolyfelhőkből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk déli lesz. Hajnalban 8, 13 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 28 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: