Légszomj
Az asztmás roham tünetei jellegzetesek: a légzés szapora, kilégzéskor sípoló hang hallatszik, a mellkas felfújt, belégzéskor nem tágul, a nyakon, a bordák között és alatt finom behúzódások figyelhetők meg. Az asztmás roham helyes ellátásához fontos tudni, hogy az asztmánál a nehézlégzést nem a belégzés, hanem a kilégzés nehezítettsége okozza. Belélegezni tehát azért nehéz, mert kilégzés híján nincs hely a friss levegőnek, illetve, mert a légutak be vannak szűkülve. A beszűkülést a hörgőnyálkahártya asztmás gyulladása miatti duzzanata és a hörgők izomzatának görcse hozza létre. A hörgőszűkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelően kilélegezni elhasznált levegőjét az asztmás beteg.
Semmi kapkodás!
A lehető legrosszabb, amit a beteg - gyermek és felnőtt egyaránt - tehet, az az erőltetett belégzés, a levegő után kapkodás, hiszen nem a levegővétel, hanem a kilégzés akadályozott. A helyzetet nehezíti, hogy a légszomj ösztönösen belégzésre készteti az asztmás embert. Ezért tudatosan kell megtanulni, hogyan juthat az asztmás tüdő elegendő friss oxigénhez. Mindenféle idegesség és kapkodás káros, ezért a legfontosabb, hogy a kisgyereket a szülei nyugtassák. A piciktől még nem várhatjuk el, hogy tudatosan lazítsanak, de azt lehet mondani nekik, hogy fújják ki a levegőt. Semmiképp ne biztassuk őket arra, hogy vegyenek nagy levegőt, és lélegezzenek mélyen. Meg lehet próbálni a gyerekkel együtt lassan és egyenletesen kifújni, majd venni a levegőt, és biztatni kell, hogy utánozzon minket.
A legjobb testhelyzet ilyenkor a hanyattfekvés, illetve, ha a felsőtest egy párnával alá van támasztva, és a gyermek félig ülő helyzetben van. A megfelelő, gyorsan ható inhalációs készítmény legyen mindig kéznél (utazáskor, óvodában, iskolában stb. is) ha asztmás roham esetén a hörgők azonnali tágítására van szükség. Ezek a gyógyszerek ún. szelektív hörgőtágítók, mivel a hörgők falában lévő béta-receptorok közül csak a hörgőtágulatot okozó béta-2-receptorokra hatnak. Helyesen belélegezve ezek hatása néhány percen belül elkezdődik, és néhány órán át hat. Ha nem túl párás a levegő, és nem kell félni a pollenektől, akkor nyissunk ablakot, alaposan szellőztessük ki a helyiséget.
Ha a roham a szokott időn belül nem javul, vagy ha más, súlyos tünetek jelentkeznek (például az ajkak elkékülése, vagy sípoló hang a belégzéskor is) azonnal hívjunk orvosi segítséget!
Legjobb megelőzni
Az asztmás roham kezelését legjobb akkor elkezdeni, amikor még nem fejlődött rohammá. A roham közeledtének vannak olyan előjelei, amikre fel kell figyelni. Például a tünetek gyakrabban jelentkeznek, és az addig ártalmatlan, vagy jól tolerált ingerekre is köhögés, mellkasi sípolás alakul ki (például nevetés, sietés, füst). Az addig nyugodtan alvó beteg éjszaka felébred, köhögésre, sípoló légzésre, enyhe fulladásra. Intő jel lehet a roham közeledtére, az állapot romlására az is, ha a gyakrabban előforduló tünetek miatt sűrűbben kell a gyors hatású hörgőtágítót használni. Mivel az állapot rosszabbodása arra utal, hogy a gyulladás fokozódik, így a gyulladásgátló kezelést, vagyis az inhalációs kortikoszteroid adagot (a kezelőorvossal megbeszélt "forgatókönyv" szerint) emelni kell. Általában a megszokott adag kétszerese elegendő szokott lenni a korábbi jó állapot helyreállásához, a tünetek újból ritkábbá válásához. Ha sikerül felismerni a roham közeledtét, és kezelni az állapot rosszabbodását, akkor ez a folyamat megállítható, a súlyos roham elkerülhető.
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.
Budai Allergiaközpont
