Ott pusztít jobban, ahol kevesebben ismerik

Becslések szerint 300 millió ember él asztmával, minden nemzet és minden életkor képviselteti magát. Hosszadalmas krónikus betegség, így az egyes országok egészségügyi kasszáját jócskán megterheli, ami visszahat a betegszámra és az esetek súlyosságára.

Fejlettek betegsége...,

2004-ben készítették azt a globális felmérést (Global Burden of Asthma Report), melyből világosan kitűnik, hogy az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség szerte e világon, még aggasztóbb azonban, hogy a betegszám rohamosan növekszik. Orvosok és szociológusok egyetértenek abban, hogy minden valószínűség szerint a fokozódó urbanizáció szaporítja a betegek számát. Erre bizonyíték, hogy az ipari nagyhatalmak, az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland regisztrálták a legtöbb beteget, de ugyancsak érintettek a rohamosan iparosodó országok is, Brazília, Peru, Dél-Afrika. Valamivel kevesebb az asztmások aránya Oroszország és Kína területén, az iparosodottabb régiók azonban itt is kimutathatóan érintettebbek.

...de az elmaradottabbak halnak bele!

Az asztma súlyosságát és az általa okozott halálesetek számát tekintve azonban fordított a helyzet. Amint ez várható, a fejlődő országokban kevesebb ugyan a beteg, megfelelő színvonalú kezelés híján azonban sokkal súlyosabb formában jelentkezik a kór, és viszonylag sokan vesztik életüket halálos kimenetelű asztmaroham miatt. Ennek megfelelően Kanadában, Nagy-Britanniában és Finnországban alig hal meg valaki asztmában, az amúgy kevésbé sújtott ázsiai országokban vagy Mexikóban viszont sok halálesettel kell számolnunk.

Kívül-belül rossz levegő

Az európai helyzet is világosan tükrözi az asztmás esetek hátterében álló faktorokat. Európa azon részein, ahol a légszennyezettség is nagy méreteket ölt, így a kelet-európai országokban több az asztmás. A légszennyezettség felmérésénél külön nézik a beltéri és kültéri levegő tisztaságát. Míg a települések levegőjét az autóforgalom és a járművek korszerű vagy épp korszerűtlen motorjai, valamint az iparterületek által kibocsátott füst és vegyi anyagok határozzák meg, addig a beltéri levegőszennyezés, mely az otthonok és a munkahelyek levegőminőségéből adódik, nem pusztán a fejlettségtől, de a helyi egészségkultúrától is függ. Európa és Ázsia számos részén - főleg Kínában, Délkelet-Ázsiában - használnak még az otthonokban nyílt tüzet, fatüzeléses kályhát, ami természetesen nem kedvez a légzőrendszer egészségének. Ez helyes építéssel és életmóddal, szellőztetéssel, legalábbis az otthonok szintjén, javítható.

A belterek levegőjének minőségét és az asztma elterjedtségét legjobban meghatározó faktor mégis a dohányzás. Oroszországé a világ negyedik legnagyobb cigarettapiaca, a világon értékesített cigaretták közül pedig minden harmadikat Kínában szívnak el, Vietnamban a férfiak háromnegyede dohányos. A számok önmagukért beszélnek.

Nézzünk körül itthon is

Az asztma Magyarországon is gyakori - gyermekek körében pedig egyenesen a leggyakoribb - krónikus betegség, melynek gyakorisága 2-5%, alig marad el a nyugat-európai átlagtól. A gyermekek körében ez az arány a fejlett országokban és hazánkban is 10 százalék körüli. Ennél szomorúbb adat, hogy az előfordulás folyamatosan nő: az asztmás gyermekek száma az elmúlt huszonöt év alatt hatszorosára(!) emelkedett. Van még mit javítani az asztma helyes kezelésén, ezen belül pedig a betegség karbantartásán, rosszabbodásának megelőzésén, az úgynevezett asztmakontrollon is. Míg az Egyesült Államokban 10 000 asztmásból évente négyet veszítenek el, addig nálunk harmincat.

Forrás: Beszámoló a 2005-ös Asztma-világnapi események nyomán

www.med.yale.edu : Mapping the landscape of Asthma

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Heti három alkalom már csökkenti a vérnyomást: ez a mozgásforma az egyik leghatékonyabb
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +6 °C

Folytatódik a túlnyomóan borult, párás, helyenként ködös idő, csupán az északkeleti országrészben lehetnek a nap első felében átmeneti vékonyodások, esetleg szakadozások a felhőzetben. A csapadékzóna délelőtt kelet felé elhagyja hazánkat, majd átmeneti szünetet követően délnyugat felől újabb csapadékhullám érkezik: délután, este ismét egyre többfelé elered az eső, és ekkortól már nagyobb területen valószínű kiadós mennyiségű csapadék. A légmozgás eleinte gyenge vagy mérsékelt lesz, majd délutánra, estére egyre nagyobb területen déliesre fordul, és több helyen megélénkül a szél.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 17 fok között alakul, de az Északi-középhegység tágabb térségében 5 és 10 fok közötti csúcsértékekre van kilátás. A maximum nagy területen az esti órákban állhat be, mivel fokozatosan enyhül az idő!Késő este nagyrészt 9 és 16 fok közötti értékeket mérhetünk, de északkeleten még hidegebb lehet. Az enyhülő időben melegfronti jellegű hatás érvényesül ma.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.