Fertőtlenítés

Bőrünk a szervezetünk első számú védővonala. Ha azonban megsérül, könnyen védtelenné válhat a környezetében, vagy akár a saját felületén természetes módon megtalálható mikroorganizmusokkal szemben. Az így létrejövő gyulladás olyan szöveti károsodáshoz vezethet, amely késleltetheti a gyógyulási időszakot.

Évtizedekkel ezelőtt, ha a gyerekek a nagymamánál töltötték a szünidőt, és leestek a mászókáról, felborultak a biciklivel az aszfalton, vagy bármilyen más sérülést szenvedtek, előkerült a szekrényből a sósborszesz, vagy a denaturált szesz, és mivel mindkettő rendkívül csípett, éktelen tiltakozás, valamint ellenállás közepette kellett lefertőtleníteni velük a seb felületét. Szerencsére ma már léteznek erre más modern, hatékony, mégis fájdalommentes eszközök.

Szinte valamennyien fel tudjuk idézni nagyanyáink bölcs intelmét: ne vakard a sebet, hiszen csak azért viszket, mert gyógyul! Teljesen igazuk volt: azzal biztos, hogy csak ártunk, ha kontroll nélkül, körömmel belemarunk az éppen frissen bevarasodott sérülés felszínébe. De vajon miért érezzük ezt a késztetést? Milyen folyamat zajlik éppen, ami a kellemetlen, viszkető érzést kiváltja?

Az a seb is ellátásra szorulhat, ami nem vérzik, a sérült rész lemosása pedig nem helyettesítheti a fertőtlenítést. Íme néhány hiba, amit gyakran elkövetünk egy sérülés kezelésekor.

A helyes sebkezelés felgyorsíthatja a gyógyulás folyamatát, ha azonban nem megfelelően látjuk el a sérüléseket, az komoly problémákat okozhat.

Egy apró sérülés is okozhat komoly problémákat, a bőrbe jutott idegentestek és szennyeződések ugyanis könnyen elfertőzik a sebet, amely akár még át is terjedhet. Feleslegesen ne eddzük az immunrendszert: jobb, ha fertőtlenítünk!