Társadalom

A SARS-CoV-2 ellen legjobban a szervezetünk tud védekezni: ha kap hozzá egy kis segítséget, immunrendszerünk letörheti a fertőzést. Talán egy olyan úton, amire a legtöbb szakértő eddig nem is gondolt.

A fajok gyorsabban tűnnek el, mint ahogy képesek lennének azonosítani őket a tudósok, pedig sok közülük fontos szerepet játszhatna például a gyógyításban.

A szervezetünk fontos építőelemei a vitaminok, amelyek legnagyobb részét a táplálékkal szerezzük meg. A vitaminszükségletünket sok tényező befolyásolja, például az életkorunk, a fizikai aktivitásunk, a táplálkozási szokásaink, a betegségeink, de még az sem mindegy, hogy mi a nemünk.

A gyermeket nevelők és a nyugdíjasok egészségügyi kiadásai magasabbak az átlagosnál.

A korai juhar vagy más néven platánlevelű juhar (Acer platanoides) nyújtja a legnagyobb védelmet az emberek számára a Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben - állapították meg kanadai szakemberek, akik az Urban Forestry & Urban Greening című folyóiratban publikálták eredményeiket.

Mivel az idei influenzaszezon egybeesik a koronavírus-járvánnyal, az egészségügyi szakemberek szerint még soha nem volt ilyen fontos az influenza elleni oltás. El kellene kerülni ugyanis, hogy a két betegség egyszerre támadja a szervezetet.

A demenciával küzdő emberek gyakran elveszítik az étvágyukat, ami egyrészt számos kellemetlen és veszélyes egészségügyi következménnyel járhat, másrészt ápolásukat is jelentősen megnehezíti.

A COVID-19-ben szenvedő felnőttek és gyermekek immunválaszait összehasonlító első tanulmány kulcsfontosságú különbségeket fedezett fel, amelyek hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy a gyermekek esetében általában miért enyhébb lefolyású a betegség, mint a felnőtteknél.

Ha valaki nem szereti a munkáját, olyan helyzetbe kerülhet, ahol már nem csak a boldogtalanság a tét: a rossz munkahely ugyanis kikezdheti és károsíthatja a mentális egészséget. Előfordulhat, hogy az az egyetlen megoldás, ha felmondunk.

Egyre hosszabbak, melegebbek és gyakoribbak lesznek az óceánok hőhullámai az ember okozta klímaváltozás miatt - állapították meg a Berni Egyetem kutatói.

Igazolták, hogy az új koronavírus nem csak azzal szól bele az életünkbe, hogy megfertőz bennünket, hanem azzal is, hogy megváltoztatja az orvosi ellátás feltételeit.

A COVID-19 fertőzés számos ember életére még az aktívan megjelenő tünetek mellett sincs komoly hatással, sokaknak pedig egyáltalán nincsenek tüneteik. A vírus mégis súlyos nyomokat hagyhat maga után.

Caroline Wozniackival 2018-ban nagyot fordult a világ. Elérte a professzionális női tenisz csúcsát, amikor év elején megnyerte az Australian Opent, és végre Grand Slam-győztes lett. Nem sokkal a wimbledoni bajnokság után elkezdte rosszul érezni magát, és tudta, valami nincs rendben.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy ő az ország legismertebb csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosa. Facebook-oldalán több mint 140 ezren követik, videói és posztjai alatt sok száz komment sorakozik. Küldetésének tekinti, hogy a tévhitek, áltudományos gyógymódok ellen küzdjön, és még az sem tántorítja el, ha halálos fenyegetést kap. Interjú dr. Novák Hunorral.

A Föld népességének leggazdagabbjai több mint kétszer annyi klímakárosító szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint az emberiség szegényebb része - állapította meg jelentésében az Oxfam nemzetközi civil szervezet.

A maszkhasználat a COVID-19 járvány kezdete óta vitákat vált ki. Az orvostudomány álláspontja szerint az orr és a száj elfedésére szükség van. A magyar társadalomban sokakat lehet, hogy csak a kilátásba helyezett büntetések vesznek rá az arcmaszk használatára.

A COVID-19-en átesettek egy része, ha fel is gyógyul, mégsem képes megszabadulni a betegség következményeitől. A múlni nem akaró nehézlégzés, kimerültség, fáradtság akadályozzák, hogy visszatérjenek a normális életükhöz. Mi állhat e mögött?

Sok vita van róla, hogy a SARS-CoV-2 vírus mennyire halálos, és milyen kockázatokkal jár a különböző életkorú emberek számára. Készült egy elemzés, amely segít helyesen tájékozódni.

Lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben az európai erdők. A legrosszabb helyzetben Spanyolország és Svédország van. A szakértők szerint azonban a fák eltűnése nem feltétlenül jelent rosszat.

A szennyvízből kimutatott vírusrészek koncentrációjából jó pár érdekesség kiderül. De tényleg megbecsülhető ezek alapján, hogy a koronavírus éppen nyerésre vagy vesztésre áll ellenünk?

A világ második legmelegebb augusztusa volt az idei. Mutatjuk, melyik év tartja a rekordot.

A nyári szabadságok is szerepet játszhatnak a közel 8 százalékos forgalomnövekedésben.