Pár év múlva, sokkal több gyakorlati tapasztalattal felvértezve tisztábban fogjuk látni a SARS-CoV-2 vírus, illetve az általa okozott COVID-19 betegség természetét, változatait és következményeit. Ma csak annyit tudunk biztosan, hogy az első pillantásra légzőszervi fertőzésnek látszó betegség a szervezetet sokkal kiterjedtebben támadja, mint arra kezdetben gondoltunk. Tünetei igen változatos mértékben jelennek meg az egyes embereknél, és a betegség lefutása, időtartama is meglehetősen széles amplitúdón mozog.
Az amerikai járványügyi központ, a CDC július végén végzett kutatásából kiderült, hogy a COVID-19 betegek több mint 30 százaléka két-három héttel a tesztelés után még nem gyógyult meg teljesen. A 18 és 34 év közötti válaszadók közül - akiknél általában enyhébb a betegség lefolyása - minden negyedik nem épült fel jelzett idővel az első a vizsgálat után. Még néhány gyermek is úgy érezte, hogy a fertőzés hónapokkal később is megterheli szervezetét. És ezek a tünetek némelyeknél igazán súlyosak voltak, a depressziótól a szívizomgyulladásig terjedtek.
Nincs tökéletes válasz
Nemrégiben írtunk róla , hogy egyre világosabban elkülönül a lassan gyógyulók, vagy hosszú-COVID-osok csoportja. "Végül emberek százezrei fognak szenvedni e krónikus vagy hosszú-COVID tünetek miatt" - idézte a Popular Science magazin Craig Spencert, a Columbia Egyetem globális sürgősségi orvoslással foglalkozó intézetének igazgatóját. A JAMA szakfolyóiratban egy 179 esetet vizsgáló tanulmányból az derült ki, hogy a 19 és 84 év közötti olasz betegek csupán 12 százaléka tapasztalt teljes gyógyulást. Ötven százalékuk folyamatosan fáradtnak érezte magát, és körülbelül 44 százalék életminőségének romlásáról számolt be. Leírtak más megmaradt tüneteket is, mint a köhögés, láz, mellkasi fájdalom, fejfájás és alkalmi légszomj.
Egy másik, a BMJ folyóiratban megjelent tanulmány pedig úgy becsülte, hogy a COVID-19 betegek körülbelül 10 százaléka több mint három hétig érzi rosszul magát, közülük egyeseknél hónapokig is elhúzódik a felépülés. Az azonban még mindig nem teljesen világos, hogy kinél és miért jelennek meg ezek a hatások. A tanulmány a gyenge antitestválaszokat, illetve a gyulladásos reakciókat említi lehetséges okként, de nincs tökéletes válasz arra, hogy testünk hogyan fog reagálni a vírusra.
Szív- és keringési problémák
A COVID-19 egyik legsúlyosabb lehetséges hosszú távú következménye a szívkárosodás. Egy száz COVID-19 beteg vizsgálatáról júliusban kiadott tanulmány azt mutatta , hogy azok többsége, akik állítólag két hónappal korábban felépültek, továbbra is különféle szívproblémákat tapasztaltak, a strukturális változásoktól kezdve a szívkárosodásra utaló biomarkerek megjelenéséig.
"Az a tény, hogy a "felépültek" 78 százalékánál volt bizonyíték a folyamatos szívbetegségre, azt jelenti, hogy a COVID-19 akkor is károsítja a szívet, ha nem jelennek meg az olyan klasszikus szívtünetek, mint az anginával járó mellkasi fájdalom" - jelentette ki Valentina Puntmann, a frankfurti egyetemi kórház kardiológusa, a tanulmány szerzője a STAT Newsnak . Megjegyezte, hogy a vizsgálatban résztvevők közül sokan viszonylag fiatalok, akik otthon gyógyultak meg a betegségből, és fogalmuk sem volt arról, hogy bármi baj lenne a szívükkel. Számos hivatásosan vagy intenzíven sportoló fiatalnál jelent komoly veszélyt COVID-19 esetén a szívizomgyulladás.
Habár azt tudjuk, hogyaz ilyen típusú gyulladást vírusfertőzés okozza, de még mindig nem világos, hogy a SARS-CoV-2 esetében milyen folyamat zajlik pontosan. A szívizomgyulladásban elhunytak boncolásakor ugyanis kiderült, hogy nem az izomsejtekben volt gyulladás, hanem a szív ereiben, ahol más fertőzések szoktak megjelenni. A kardiológusok szerint, habár a COVID-19 általában enyhe szívizomgyulladást okoz, a károsodásnak ez a szintje is megnövelheti egy jövőbeli szívroham vagy szívelégtelenség kockázatát. Ezért a szívgyógyászok a jövőben minden bizonnyal felveszik a rutinkérdéseik közé azt is, hogy a beteg átesett-e COVID-19 fertőzésen.
Légzőszervi bajok
A COVID-19 a légutakon keresztül támad. Így nem meglepő, hogy a hosszú távú problémák egy része is a légzőrendszerben jelentkezik. Egy augusztusi tanulmány arra utal, hogy a COVID-19 fertőzések krónikus köhögést, fibrotikus (hegesedéssel járó) tüdőbetegséget, hörgőtágulatot és tüdőérrendszeri rendellenességeket hagynak maguk után.
A COVID-19 legrosszabb esetei növelhetik az akut légzési distressz szindróma (ARDS) és szepszis kockázatát, amelyek - ha a betegek túl is élik őket - tartós károsodást okoznak a tüdőben és más szervekben. Az ARDS akkor fordul elő, amikor a hörgők megtelnek a tüdő apró ereiből szivárgó folyadékkal, ami a tüdő károsodását okozza. Ez az állapot lélegeztetőgép használatát kívánja meg, és maradandó hegeket hagyhat maga után. "Számos tüdősérülés meggyógyulhat. A hegesedés után idővel a szövet gyógyul, de három hónaptól akár egy évig vagy még tovább is eltarthat, amíg az ember tüdőfunkciója visszatér a COVID-19 előtti szintre" - szögezte le Panagis Galiasatos, a Johns Hopkins Bayview orvosi központjának tüdőbetegségekkel foglalkozó szakértője.
A szepszis - ami bárhol megjelenhet súlyos, tartós szövetkárosodást okozva - általános kifejezés arra az esetre, amikor egy fertőzés életveszélyes immunválaszt vált ki az ember szervezetében.
Veserendellenességek
A New York-i Mount Sinai kórház kutatói azt találták, hogy a közel 4000 intézményükben ápolt COVID-19-es beteg csaknem fele akut vesekárosodásban szenvedett, 19 százalékuknak pedig dialízisre volt szüksége. A betegek több mint egyharmadánál a veseműködés még akkor sem állt helyre, amikor elhagyták a kórházat. C. John Sperati a Johns Hopkins nefrológusa szerint nem ismert, hogy a dialízisen átesett emberek hányan gyógyulnak fel teljes mértékben egy "közönséges" betegségből, ami a COVID-19-et különösen aggasztóvá teszi. A túlélők egy része valószínűleg veseszövődményekkel folytatja az életét.
"Lehet, hogy egy COVID-19 utáni vesebetegség-járványával nézünk szembe, ami sokkal több vesedialízisre, sőt átültetésre szoruló beteget jelenthet" - mondta Girish Nadkarni, a Mount Siani COVID információs központjának vezetője a Popular Science szerint.
Neurológiai és mentális zavarok
"A bizonyítékok azt mutatják, hogy a COVID-19-ben szenvedő emberek legalább egyharmada idegi szövődményeket tapasztal" - mondta Igor Koralnik, a Northwestern Medicine egészségügyi szolgáltatócég neurológia szakértője. A BBC szerint több mint 300 tanulmány mutatott ki furcsa idegrendszeri tüneteket COVID-19-ben szenvedő betegeknél, beleértve az enyhe a fejfájást, a szaglásvesztést és a bizsergés érzését, de a tünetek között előfordult a drasztikus afázia (beszédzavar), az agyvérzés és görcsrohamok is.
Ezeket a neurológiai problémákat okozhatja (a fertőzés során fellépő légzőszervi zavarok miatt) az agy oxigénhiánya, a közvetlen vírustámadás az agysejtek vagy az idegsejtek ellen, illetve az immunrendszer túlreagálása is - jegyezte meg Koralnik.
Ha a SARS-CoV-2 évekig inaktívan szunnyad az idegsejtekben, úgy komoly esély van rá, hogy ez hosszú távú következményekkel járhat a betegek számára - jelentette ki a Medscape orvosi portálnak Majid Fotuhi, a NeuroGrow idegklinika orvosigazgatója. E neurológiai tünetekben az a legtitokzatosabb, hogy megfelelő tesztelés nélkül talán soha nem tudjuk hozzákapcsolni őket a SARS-CoV-2-höz. Ez különösen igaz azokra a betegekre, akik nem tapasztaltak náthaszerű tüneteket. Az "agyi köd" és a zavartság lehet az egyetlen olyan tünet, amely kivizsgálásra adhat okot - véli Robert Stevens, a Johns Hopkins szakértője.
A neurológiai problémákon túl az intenzív fertőzéssel járó szorongás és depresszió is súlyos károkat okozhat a betegeknek. Natalie Lambert, az Indiana Egyetem Orvostudományi Karának egészségügyi kutatója a Facebookon több mint 1500 hosszú-Covid-ost vont be egy felmérésbe, ami kiderítette , hogy több száz válaszadó szorongással, koncentrációval és depresszióval küzdött. A mentális egészségi következmények testi tünetek nélkül is komoly károkat okozhatnak mind a túlélőknek, mind pedig annak, akit jelenleg a pandémia fenyeget. Különösen e tünet miatt mindannyian veszélyeztetettek vagyunk, függetlenül attól, hogy egészségesek maradtunk-e vagy átestünk a betegségen.
