A laboratóriumok kemény globális versenyt folytatnak a COVID-19 ellen hatásos oltások létrehozásáért. Azokat a kutatásokat viszont kevesebb csinnadratta veszi körül, amelyek azt vizsgálják, hogy az évtizedek óta használt oltóanyagok is adhatnak-e valamilyen szintű védelmet. Az immunitásnak két fő ágáról (a veleszületett és az adaptív vagy más néven szerzett védekezésről) szokás beszélni, de van egy harmadik, kevésbé ismert ága is (a begyakorolt vagy kiképzett immunitás), ami a koronavírus ellen egyszer döntő lehet.
Az elmúlt időben több olyan epidemiológiai elemzés is készült, amely globális adatok alapján mutatta ki, hogy azokon a helyeken, ahol tuberkulózis ellen a Bacillus Calmette-Guérin (BCG) oltáson átesettek aránya magas (például Magyarországon), a COVID-19 terjedése lassabb és a járvány halálozási aránya alacsonyabb. Egy augusztusban publikált kisebb tanulmányból pedig kiderült , hogy azok a kórházi dolgozók, akik márciusban kaptak emlékeztető BCG oltást, elkerülték a COVID-19 betegséget, míg a fertőzési arány 8,6 százalékos volt egy hasonló paraméterekkel leírható, be nem oltott csoportban - írja a Quanta magazin .
Így működik a hagyományos immunmemória
Az oltásoknak azonban nem így kellene működniük, legalábbis a klasszikus immunológia szerint. A tuberkulózis baktérium és a SARS-CoV-2 pandémiás vírus teljesen különböző kórokozók, és az oltások kialakításuk miatt rendkívül sajátosak. A specifikusságuk hosszan tartó hatásukkal függ össze, mert a vakcinák bekapcsolják az immunrendszer adaptív ágát, a B és T limfocitákat , valamint az adott kórokozót felismerő antitesteket. E limfociták egy része hónapokig vagy évekig fennmaradó "memóriasejtekké" válik, és felkészíti a szervezetet arra, hogy gyorsabb, erősebb válaszokat adjon, ha a kórokozó egyszer visszatér.
"Hosszú ideig azt gondolták, hogy az immunválasz csak a memória limfociták által emlékszik a korábbi fertőzésekre" - mondta Mihai Netea, a holland Radboud Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója. Netea az egyike azoknak a tudósoknak, akik vitatják ezt a dogmát. Epidemiológiai vizsgálatokból származó több évtizedes bizonyítékokra, valamint egerek, növények és gerinctelenek laboratóriumi kutatásaira támaszkodva állt elő a "begyakorolt immunitásról" szóló elméletével 2011-ben.
A kiképzett immunitás a veleszületett immunrendszer által használt memória egyik formája. Ez a szervezetünk védekezőrendszerének egy kevésbé vizsgált, de nagyon régre, több mint félmilliárd évvel korábbra visszatekintő ága, amely azelőtt jött létre, hogy a gerinces állatok és az adaptív immunrendszer léteztek volna. A kutatók csak az elmúlt években kezdték felismerni, hogy a veleszületett immunsejtek, amelyek egyáltalán nem specifikusak és rövid életűek, hogyan emlékeznek a régi betolakodókra. A legújabb munkák azt is bizonyították, hogy a kiképzett immunitás kóros megnyilvánulásai szerepet játszhatnak egyes krónikus gyulladásos betegségek és neurodegeneratív rendellenességek esetében is. A Cell Host & Microbe folyóiratban közölt egyik tanulmányban egy nemzetközi csapat - amelyben Netea is dolgozott - feltárta, hogy a BCG vakcina hogyan képes előnyösen befolyásolni az egészségünk megőrzését a kiképzett, begyakorlott immunitás aktiválásával.
Hogyan működik a begyakorolt immunitás?
A PNAS folyóiratban megjelent írásában Netea kifejtette, hogy a kiképzett immunmemória működését az epigenetikai változások teszik lehetővé. Amikor a makrofágok és más veleszületett immunsejtek reagálnak a kórokozókra, a DNS-ük epigenetikus módosításokat kap. Ezek aztán megkönnyítik, hogy a sejtet irányító gének aktiválják a mintafelismerő receptorokat és a betegség elleni küzdelemhez szükséges fehérjék előállítását. Netea kifejtette, hogy a DNS-változtatások könyvjelzőként működnek, amelyek segítik a sejteket, hogy gyorsan újraélesszék és végrehajtsák ezeket a genomiális utasításokat, méghozzá nem csak az első alkalommal észlelt fertőzés, hanem bármilyen fertőzés miatt.
Tehát, ha a kórokozó visszatér, a sejt már előkészíti a gyorsabb reagálást. Sőt, amikor a veleszületett immunsejtek osztódnak, továbbadják ezeket az epigenetikus DNS-könyvjelzőket utódaiknak. Így maradhat fenn a begyakorlott memória, miközben olyan sejtekre támaszkodik, amelyek rövid életűnek tűnnek. De ez nem számít, ha a kórokozók elleni küzdelem élményét a sejtek átadják egyik nemzedékről a másikra.
"Különböző típusú immunmemória - köztük néhány, a begyakorlott immunitáshoz hasonló -mechanizmus valószínűleg a gerinctelenek életben maradását is segítette. "A gerincteleneken végzett korábbi vizsgálatok nélkül "valószínűleg az emberekben nem keresték volna a memória ilyen hatásait a veleszületett immunrendszerben" - mondta Joachim Kurtz, a Max Planck Intézet evolúciós biológusa a Quantának. Bár eredetileg a kiképzett immunitást annak leírására javasolták, hogy a veleszületett immunsejtek hogyan emlékeznek a kórokozókkal való korábbi találkozásokra, a jelenség olyan sejtekben fordul elő, amelyeket hagyományosan nem tekintenek az immunrendszer részének. Egy 2017-es egérvizsgálat során például a sebek gyorsabban gyógyultak azoknál az állatoknál, amelyek korábban gyulladásos stimulánsnak voltak kitéve. A védelmet pedig epitheliális (hám) őssejtek szolgáltatták.
Ami azonban a begyakorolt immunitásban jelenleg mind a szakemberek, mind a közvélemény számára nagyon izgalmas, az a BCG vakcinán keresztüli lehetséges COVID-19 elleni védelem potenciális megteremtése. A múlt hónapban Netea és egy német, dán, ausztrál és holland szakemberekből álló team közzétette azoknak a kutatásoknak az eredményeit , amelyek arról szóltak, hogy a BCG vakcina miként gerjeszti a begyakorolt immunitást. Megállapították, hogy az oltás nemcsak a testben keringő fehérvérsejtekben okoz epigenetikai változásokat, hanem a csontvelőnek azokban az őssejtjeiben is, amelyek a sejtek helyettesítéséért felelnek. Ugyanakkor Netea és más kutatók is azt javasolják, hogy senki ne próbálja a BCG-t használni a COVID-19 megelőzésére. Ennek hatását és hatásosságát ugyanis még mindig kutatásokkal próbálják kideríteni. Így valószínű, hogy mire biztos eredményhez jutnak, addigra sikerül elérhetővé tenni a specifikusan a SARS-CoV-2, illetve a COVID-19 ellen kifejlesztett vakcinákat .
