Tapasztalati tény, hogy a gyermekek kevésbé fertőződnek meg az új koronavírussal, mint a felnőttek, és általában a betegség lefolyása is enyhébb az esetükben. Mindezt tulajdonképpen nagy szerencsének is mondhatnánk, hiszen a gyermekek szenvedése még rosszabb lenne, mint amit a koronavírus miatt így is el kell tűrnünk. Eddig azonban nem volt világos, hogy az elvileg fejletlenebb immunrendszer hogyan képes jobban ellenállni az egyik legfélelmetesebb ismert vírus támadásának. A MedicalXpress beszámolója ebbe enged betekintést.
Az eredményeknek fontos következményei lehetnek a COVID-19 visszaszorítását célzó vakcinák és gyógyszerek kifejlesztésére is. A Science magazin Translational Medicine szakfolyóiratában megjelent tanulmányt az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, a Montefiore Gyermekkórház (CHAM) és a Yale Egyetem tudósai készítették. A vizsgálatban 60 felnőtt, illetve 65 gyermek és (24 év alatti) fiatal COVID-19 beteg vett részt, idén márciusban. A gyermekek közül 20-nál egy újszerű multiszisztémás gyulladásos szindróma (MIS-C) alakult ki. A kutatók vértesztekkel keresték a vizsgálat résztvevőinél a különböző típusú immunsejteket, antitest-válaszokat és gyulladásos fehérjéket, más néven citokineket.
Kétféle immunitás
A COVID-19-ben szenvedő gyermekek lényegesen könnyebben átvészelték a betegséget, mint a felnőttek. Huszonkét felnőttnek (37 százalék) volt szüksége gépi lélegeztetésre, míg a gyermekgyógyászati betegek közül csak ötnek (8 százalék). Ezen túl 17 felnőtt (28 százalék) halt meg a kórházban, míg a gyermekek közül kettő (3 százalék). A MIS-C -ben szenvedő gyermekek körében nem történt haláleset. "A megállapításaink arra utalnak, hogy a COVID-19-ben szenvedő gyermekek immunrendszere jobban teljesít, mint a felnőtteké, mert az erősebb veleszületett immunitásuk megvédi őket a SARS-CoV-2-től" - mondta Betsy Herold, a tanulmány egyik szerzője, az Einstein főiskola és a CHAM gyermekgyógyászati osztályának kutatásvezetője.
Az embereknek kétféle immunitásuk van , a veleszületett és az alkalmazkodó. A veleszületett immunitás, amelyben az immunsejtek gyorsan reagálnak mindenféle behatoló kórokozóra, robusztusabb gyermekkorban. Az adaptív immunitás, a második típusú immunválasz specifikusabb, és bizonyos vírusokat vagy más mikrobákat megcélzó antitestekkel és immunsejtekkel védekezik.
A felnőtt COVID-19-betegekkel összehasonlítva a vizsgálatban résztvevő gyermekeknél szignifikánsan magasabb volt bizonyos veleszületett immunválaszhoz kapcsolódó citokinek szintje. Ez arra utal, hogy a fiatalok erőteljesebb veleszületett válasza megvédi őket az akut respirációs distressz szindróma (ARDS) kialakulásától, ami a a súlyos és gyakran halálos COVID-19 esetek jellemzője. Különösen az IL-17A néven ismert citokin szintje volt sokkal magasabb a gyermekeknél, mint felnőtteknél. Kevan C. Herold, a Yale egyetem immunológia professzora, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy az IL-17A magas szintje fontos lehet a COVID-19 progressziója elleni védelemben. Azaz a szakemberek az új terápiák kidolgozása során bátran támaszkodhatnak erre az ismeretre is.
Mind a gyermek, mind a felnőtt betegekről kimutatták, hogy antitesteket termelnek a koronavírus tüskefehérjéje ellen, amelyet a vírus arra használ, hogy a fertőzés során hozzákösse magát a sejtekhez. Az antitestek semlegesítik tüskefehérjét, azaz gátolják a koronavírust a sejtek megfertőzésében. A kutatók azonban azt találták, hogy a semlegesítő antitestek szintje a betegségben elhunyt vagy lélegeztetésre szoruló felnőtt betegeknél magasabb volt, mint a meggyógyulóknál, és lényegesen magasabb volt, mint a gyermekeknél.
Új szemléletű vakcinák születhetnek
"Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a felnőtteknél tapasztalt súlyosabb COVID-19 betegséget nem az okozza, hogy az adaptív immunitásuk rosszul működne és nem elég erős a T-sejtes vagy antitestes válaszuk. Inkább arról van szó, hogy a koronavírus fertőzésre egy túl erőteljes adaptív immunválasszal reagálnak, amely elősegítheti az ARDS-gyulladás kialakulását" - szögezte le Herold.
A mostani kutatási eredményeknek fontos következményei lehetnek a terápiák és oltások szempontjából is. A professzor szerint a súlyosan megbetegedő felnőtt páciensek magas semlegesítő antitestszintje ugyanis azt mutatja, hogy a plazmaterápia (azaz a meggyógyultak semlegesítő antitestekben gazdag plazmájával való kezelés) nem segíthet azokon a felnőtteken, akiknél már kialakultak az ARDS tünetei. Ezzel szemben a veleszületett immunválaszokat a betegség korai szakaszában fokozó terápiák különösen előnyösek lehetnek. Herold elmondta, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés elleni védekezésben a legtöbb oltóanyagjelölt célja a semlegesítő antitestszint növelése. De a mostani eredmények alapján akár újra is értékelhetik a vakcinák céljait, működési mechanizmusait, például - hála a gyerekek példájának - céllá válhat a veleszületett immunválasz megerősítése is.
