„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Már génjeinkből is gyorsan kimutatható a COVID-19
Egy új tanulmányban a kutatók új megközelítésen alapuló tesztelést dolgoztak ki, amely kimutatja az immungén expressziójának különféle mintázatait a koronavírus-fertőzötteknél. Ez a fajta teszt alkalmas a standard teszteknél vétett lehetséges hibák ellenőrzésére.
Úgy ölik a rákot a T-sejtek, ahogy azelőtt még soha
A gyógyszerezés akkor lenne a leghatékonyabb, ha a hatóanyag közvetlenül ott szabadulna fel, ahol a feladata van. A rákellenes készítmények például a tumorsejteknél. Az utóbbi időben egyes gyógyszerek célba juttatáshoz a kutatók nanorészecskéket használnak, amelyek csak a célhelyen engedik ki a hatóanyagot. Most még ennél is jobbat találtak ki.
COVID-19: nem tudják, mi okozza a légzési elégtelenséget?
A kritikus állapotú betegek hasonló vagy még erősebb immunitást mutatnak a koronavírussal szemben, mint akik meggyógyultak. Ez alátámasztja azt az elméletet, miszerint a súlyos fertőzések a túlzott immunreakcióhoz kapcsolódhatnak. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és az igazi okokat valószínűleg tovább kell keresni.
COVID-19: a fertőzéssel vagy oltással szerzett immunitás jobb?
Lassan elkezdődhet a lakosság COVID-19 elleni beoltása. A fertőzés terjedése a vakcinák hatására kontrollálhatóvá válik, és lassan visszatérhetünk a többé-kevésbé normális életvitelünkhöz. Számos kérdés azonban nyitva marad, például az immunitás tartósságáról, amelyre csak a tapasztalatok adhatnak biztos választ.
Rákot kaphatnánk egy ütéstől is, de bőrünk nem engedi
A szöveteinket és az azokat alkotó sejteket folyamatosan fizikai hatások érik, amelyek akár molekuláris szinten is befolyásolhatják a működésüket. Hogy ebből ne legyen nagyobb baj - például egy bokán rúgástól ne kapjunk rákot - arról egy speciális védelmi rendszer gondoskodik.
Rekordközeli meleget mértek az Északi-sarkon
Tovább melegszik az Északi-sark térsége, 2019 októbere és 2020 szeptembere között volt a második legmelegebb év 1900 óta - közölte friss jelentésében az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA). Az idén immár 15. alkalommal kiadott dokumentumban a kutatók azt elemzik, milyen súlyos következményekkel jár az északi-sarki térségben a klímaváltozás.
Koronavírus: nem alakult ki pánik a patikákban
Ősszel nyoma sem volt a pánikszerű gyógyszervásárlásnak. Októberben a támogatott vényköteles gyógyszerek forgalma 46,9 milliárd forint volt, ami szeptemberhez képest 1,4 százalékos visszaesést, éves alapon pedig 1,1 százalékos lassulást jelez - írta meg szerdán a Világgazdaság.
Koronavírus: tényleg veszélyesebb a dohányosokra?
Azt mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és különösen a tüdőt veszi igénybe. Ezért logikus az a következtetés, hogy a dohányzás növeli a COVID-19 kockázatát. De ezt egyelőre (jelentős mértékben a felmérések során alkalmazott módszerek miatt) nem sikerült bizonyítani.
A demencia előtt 6 évvel ezek a tünetek jelentkezhetnek
Azok, akiknél demenciát állapítanak meg, nagyobb valószínűséggel feledkeztek meg a számláik befizetéséről már hat évvel a betegség klinikai diagnózisa előtt - erre jutott a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola és a Federal Reserve Kormányzótanács kutatása.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
-3 °C
Minimum:
-12 °C
A zúzmarás köd, illetve a rétegfelhőzet kiterjedése napközben csökken, javulnak a látási viszonyok, egyre többfelé kisüt a nap. Főleg az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl egyes tájain azonban tartósan borult körzetek is maradhatnak. Az északkeleti határvidéken, valamint a Dunántúlon viszont nagy területen végig derült, napos idő valószínű. Legfeljebb a borult, ködös vidékeken fordulhat elő jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás. A jellemzően keleti, délkeleti szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, legfeljebb Sopron környékén élénkülhet meg időnként. A csúcshőmérséklet -8 és +1 fok között valószínű. Késő estére -15 és -4 fok közé hűl le a levegő. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.
