"Az orvosok cenzúrázása a betegeknek is árt"

Ha cenzúrázzák az orvosokat, és nem mondhatják el, hogy egy kórház vagy rendelő nem tud megfelelő minőségű ellátást nyújtani, nem kommunikálhatnak szabadon az orvosok a betegeikkel a médián keresztül, az a betegeknek is súlyosan árt - nyilatkozta a Telexnek Szijjártó László. A szakember a napokban egy Facebook-bejegyzésben állt ki egy ismert kollégája mellett. A kolléga a hazai COVID-ellátás hiányosságairól, az intenzív osztályok túlterhelt személyzetéről és az ottani magas halálozási arányokról készített interjút egy professzorral, akinek sem a nevét, sem munkahelyét nem írhatta le, mert a kórház megtiltotta a professzornak a nyilatkozattételt.

"Kutya kötelességünk tájékoztatni a beteget"

Szijjártó a Telexnek kifejtette, "két esetben fogadható el, ha egy orvost korlátoznak a megszólalásban", ezeken kívül kifejezetten káros, ha cenzúrázzák őket. Szerinte az egyik nyilvánvalóan elfogadható eset az orvosi titoktartás , melyet csak akkor szeghetnek meg, ha bántalmazás vagy más bűncselekmény nyomait látják a betegen. A másik pedig, ha a munkáltató, azaz a kórház vagy a rendelőintézet vezetése szabályozza a nyilatkozási rendet. Hangsúlyozta, ez utóbbiban nem lenne semmi különös, ha csak a munkavállalói lojalitás jegyében történne, csakhogy "a magyar kórházakban inkább az jellemző, hogy az intézményvezető retteg, hogy az ott dolgozók bármit nyilatkozhatnak, ami miatt neki a fejére koppintanak". Pedig, mint mondja, ha ellátási problémák lépnek fel egy kórházban, arról egy orvosnak "kutya kötelessége" tájékoztatni a betegét.

Szijjártó szerint nem stimmelnek az adatok

Szijjártó egy korábbi Facebook-posztjában a központi statisztikákban szereplő adatokról is írt, melyek szerinte sokszor nem felelnek meg a valóságnak. Pedig - mint fogalmazott - ezek fontosak lennének, amikor a koronavírus -járvány kapcsán egyre többször kerül napirendre az egészségügy teljesítőképességének a határa.

Fotók: így harcolnak a járvány ellen a Szent Lászlóban Egyre többet hallunk arról, hogy a jelenleg érvényben lévő korlátozások egyik fő célja, hogy csökkenjen az egészségügyre nehezedő nyomás, és így a koronavírus-járvány idején is fenntartható legyen az ellátó rendszer. Ám az emberek többsége valójában csak elképzelni tudja, hogy milyenek most a mindennapok a frontvonalban. Ebbe engednek némi betekintést a korábbi cikkünkben közölt fotók.

"Az ágyak, az orvosok és az ápolók számáról azt kell tudni, hogy ezek a valóságban évtizedek óta sok helyen jóval alacsonyabbak, mint a lejelentett adat vagy a valóban működőképes eszköz. Egy orvos, ápoló több intézményben is dolgozik, így többször is lejelentik. A rég elavult minimálfeltételeket szinte már sosem ellenőrzik, és nem igazítják a hatóságok a korszerű elvárásokhoz" - részletezte Szijjártó, aki szerint, ha egy kórházban vagy osztályon bármilyen probléma merül fel, arról a lakosságot is azonnal tájékoztatni kellene.

Ez etikátlan eljárás a betegekkel szemben

"A beteg ne a kórházba érve tudja meg, hogy napokig szünetel a rendelés, elromlott a CT, elmarad a vizsgálat vagy annyira nincs személyzet, hogy bizonytalan lenne az ellátás minősége. Ezt legalább olyan fontos lenne tudnia a betegnek, mint a mentőszolgálatnak" - mondta e bejegyzés apropóján a portálnak Szijjártó László, aki szerint, ha ez a fajta tájékoztatás nem történik meg, akkor a kórház etikátlanul jár el a betegekkel szemben, és veszélyezteti az ellátásukat. A szakember hangsúlyozta, kritikája kormányoktól független, "bármilyen politikai oldal gázolna bele így az orvosok szakmai autonómiájába és az orvos-beteg kapcsolatba, azzal súlyos hibát követne el".