Mint azt korábban megírtuk , az Országgyűlés október elején egyhangúlag elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amelynek legtöbb rendelkezését januártól kell alkalmazni. A változások közé tartozik az orvosok többlépcsős béremelése, ezzel egyidejűleg pedig a hálapénz büntethetővé tétele. Január elsejétől a hálapénz adása és elfogadása is egy évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Hálájuk kifejezéseként ezentúl a betegek mindössze egy alkalommal adhatnak az egészségügyi dolgozóknak olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát.
"Biztos forrásra" hivatkozva a Népszava azt írja , a kormányzat nem vár majd a szabályok betartatásával és az ellenőrzéssel, hanem januártól rögtön elkezdi kutatni a hálapénzre vonatkozó tilalom megszegőit. Bár a lap a Belügyminisztériumnál és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is érdeklődött az ellenőrzés részleteiről, a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz ezekre a megkeresésekre. A lap által megkérdezett orvosok sem tudják elképzelni, hogyan lehetne ellenőrizni ezeket az eseteket, ráadásul a koronavírus-járvány közepette sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem a paraszolvencia kérdése a legfőbb gondja. A COVID-osztályokra egyébként sem jellemző a hálapénz megjelenése, más betegek pedig gyakran el sem jutnak most orvoshoz.
Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetője szerint az orvosok - akár kamerával történő - megfigyelése súlyos adatvédelmi aggályokat keltene. Leleplezhetőek lehetnek ugyanakkor a hálapénzt elfogadó orvosok adóhatósági eszközökkel, vagy akár bejelentést tevő betegek is lebuktathatják a törvényszegőket. A kórházakban, rendelőkben folyó munka során viszont nehéz lenne nyomozást folytatni az orvosokkal szemben.
