A dohányzás a váladéktermelés és a gyulladás fokozásával károsítja a tüdő helyi védekezőképességét. Ezért a dohányzó emberek nagyobb valószínűséggel kapnak súlyos légúti fertőzéseket, például influenzát és tüdőgyulladást - szögezte le Dr. J. Taylor Hays, a Mayo Klinika nikotinfüggőségi központjának igazgatója.
A szakember elmondta, hogy a korábbi koronavírus-járványokból, különösen a MERS - (közel-keleti légúti szindróma) járványból tudjuk, hogy a dohányosok hajlamosabbak voltak a megfertőződésre és nagyobb valószínűséggel vált komolyabba fertőzésük. Ezért észszerűnek tartja azt a feltételezést, hogy a szervezet helyi védelmének sérülései és más légúti fertőzésekből származó okok miatt a dohányzóknál nagyobb a kockázata a súlyosabb COVID-19-nek, és nagyobb valószínűséggel fejlődik ki náluk kritikus súlyosságú, kórházi kezelést kívánó betegség.
A dohányzás társas magatartásként is kockázatos
A dohányzás és az e-cigarettázás (vapolás) olyan társas magatartás - olvasható a Mayo Klinika hírportálján -, amely szintén növelheti a vírus terjedésének kockázatát, mivel a dohányzást vagy a vapolást csoportosan folytatják. A vírus pedig könnyen átvihető, amikor az ember felvesz egy tárgyat (a klasszikus vagy az e-cigaretta sem kivétel), majd a fedetlen arcához emeli.
Dr. Hays szerint a dohányzás és a vapolás azért is különösen veszélyes tevékenység, mert ha valakik csoportosan végzik, valószínűleg nem tartják be a kötelező távolságot, ráadásul nem is viselnek maszkot, miközben mély lélegzeteket vesznek, akár víruscseppeket is tartalmazó aeroszolt hozva létre. Ezek külön-külön is segítik a vírus terjedését . Nagyon valószínű, hogy az ilyen kockázatos magatartást tanúsító emberek nagyobb eséllyel fertőződnek meg és terjesztik tovább a vírust.
A COVID-19 járvány azonban lehetőséget nyújt a dohányzó emberek számára, hogy felismerjék a függőséggel járó súlyos egészségi kockázatokat, és fontolóra vegyék a leszokást - mutatott rá a szakember.
Csakhogy a statisztikák nem igazolják ezt a feltételezést. Nem feltétlenül azért, mert a dohányzás COVID-19-cel összefüggő kockázatai ne léteznének. Az Európai Unió Közös Kutatóközpontja által készített jelentés szerint a COVID-19-fertőzés kockázati tényezői még nem teljesen ismertek. Azt írják, hogy az életkor és "bizonyos mögöttes egészségi állapotok" károsnak tekinthetők ebben a tekintetben.
Nem készültek megfelelő felmérések
Ugyanakkor az esettanulmányok összegzéséből kiderült, hogy megdöbbentően kevés dohányzót azonosítottak a COVID-19-ben szenvedő betegek között az általános populációhoz képest, ami arra a következtetésre vezetett, hogy a dohányzás (vagy a nikotinbevitel) megelőző hatású lehet. Ez nehezen érthető, mivel a vizsgálatok az angiotenzin-konvertáló enzim ( ACE-2 ) fokozott expresszióját találták a dohányosokban, ami koronavírus számára az emberi sejtekbe való bejutás kapuja.
Következésképpen nem megfelelő arányszámokat használtak dohányzók súlyának becslésekor a lakosság körében, amikor e szenvedély és a COVID-19-betegség kimenetelét tanulmányozták. A dohányzás és a társbetegségei ( magas vérnyomás , diabétesz és krónikus obstruktív tüdőbetegség ) előfordulási adatait 25 tanulmányból gyűjtötték össze. Ezek elemzése végül arra jutott, hogy az azonosított dohányzó betegek állapota valószínűleg nem tükrözi az általános populációban helyet foglaló dohányosokét. Speciálisan megtervezett vizsgálatok hiányában a nikotin COVID-19-re gyakorolt hatásáról szóló a hipotézisek továbbra is spekulatívak. Ahhoz, hogy pro vagy kontra igazolni lehessen bármilyen összefüggést, sokkal több embert bevonó kutatásokra lenne szükség. Amíg ez meg nem történik, helyesebb elfogadni, hogy a dohányzás több ok miatt is (ahogy ezt J. Taylor Hayskifejtette) kockázatos egy légúti fertőzéses járvány esetén.
