A felmérést a kilenc legnagyobb forgalmat elérő, hazánkban jelen lévő kiskereskedelmi élelmiszerláncban végezték el. Így tehát az az ALDI, az Auchan, a CBA/Príma, a Coop, a Lidl, a PENNY, a Reál, a SPAR és a Tesco láncokra terjed ki – olvasható a Greenpeace kedden kiadott közleményében. Kampányukkal azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok felismerjék a felelősségüket abban, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag-felhasználáshoz, és tegyenek érdemi lépéseket a csomagolóanyagok visszaszorítása érdekében.
A műanyag káros hatásai a környezetre
A természetvédők rámutatnak: a globális műanyagkrízis oly mértékű, hogy nemcsak az óceánokat és a talajt károsítja, de mikroszkopikus műanyagdarabkákat már az emberi vérben és tüdőben is kimutattak. Sőt, a legújabb kutatások szerint már születésük előtt megtalálhatóak a csecsemők szervezetében. „A műanyag és egyéb csomagolási hulladék lassan ellep minket, egyre nagyobb károkat okozva a természetben, a mikroműanyagok pedig már az emberi szervezetben is megjelentek. Közös felelősségünk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk! A felmérésünk bizonyítja, hogy igen nagy az élelmiszerláncok mozgástere. A felelősséget, bár eltérő mértékben, de a cégek is érzik. Bízunk benne, hogy a kutatásunkkal további fejlődésre motiváljuk az üzletláncokat” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A 2026-os műanyag- és szemétrangsor
A mostani kutatás két adatgyűjtési módszeren alapult. Egyrészt a Greenpeace Magyarország aktivistái helyszíni felmérést végeztek 39 hazai üzletben, másrészt közvetlenül az élelmiszer-üzletláncokat is megkeresték egy kérdőívvel. A CBA/Príma, a COOP és a Reál nem töltötte ki a kérdőívet, így ezeket az üzletláncokat csak az aktivisták helyszíni felmérései alapján tudták értékelni. A Greenpeace szerint a felmért boltok többségében továbbra is nagyon erős fejlesztésre szorulnak. Kevés az újratölthető ital, nem nőttek érdemben az egyéb újratöltési lehetőségek. Még mindig találni továbbá olyan üzletláncot is, ahol kizárólag egyszer használatos műanyag zacskó áll a vásárlók rendelkezésére.
Mindent egybevetve a 2026-os rangsorban a SPAR végzett első helyen, megelőzve az Auchant és a TESCO-t. Őket követte a Lidl, a COOP és a CBA/Príma. A rangsor végén az ALDI, a Penny és a Reál található. Az egyes üzletek részletes értékelése a felmérés weboldalán olvasható.
„Egy szupermarket sohasem lesz teljesen csomagolás- vagy műanyagmentes, ám az nagyon is számít, hogy egy-egy üzletlánc milyen lépéseket tesz a fenntarthatóság irányába. Itt dől el, hogy a vásárlóik mennyire lesznek képesek környezettudatos döntést hozni. A lakossági elvárásoknak és a civil szféra nyomásának hála vitathatatlanul vannak pozitív kezdeményezések, de fontos lenne, hogy a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeire koncentrálva ne elsősorban a szelektív begyűjtésre és újrahasznosításra kerüljön a hangsúly, hanem a hulladékmegelőzés és az újrahasználat előnyben részesítésére” – emelte ki Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.