Riasztó mennyiségben vannak jelen a mikroműanyagok és a nanoplasztikok az emberi agyban. A 2016-os és 2024-es minták összehasonlítása ráadásul azt mutatta, hogy a szennyezettség növekszik – írja az IFL Science.
2 óra alatt átjut a vér-agy gáton
A mikroműanyag mindenhol jelen van és pusztítja a környezetet. Már nem csak az óceánokban, az ételeinkben és a vízben, hanem az emberi testben is ott van a tüdőtől kezdve a placentán át a péniszig, sőt már az anyatejben is kimutatták. Úgy tűnik tehát, testünk egyetlen része sincs biztonságban a mikroműanyag-szennyezéstől, és ebbe sajnos az agyunk is beletartozik.
Egy új tanulmány riasztó felfedezést tett az emberi agyba kerülő mikroműanyagok mennyiségével kapcsolatban. A kutatók 51, 2016-ban vagy 2024-ben elhunyt ember agyszövetéből vett mintákat vizsgálták, amelyeket rutinszerű boncolás során gyűjtöttek. A minták között nagyjából egyenlő volt a férfi és női minták aránya, és az átlagos életkor a halál időpontjában 50 év volt.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a bélrendszeren keresztül a szervezetbe kerülő mikroműanyagok és nanoplasztikok gyorsan átvándorolnak más szövetekbe, és akár két óra alatt átjuthatnak a vér-agy gáton. Mivel egyre több műanyagtermék szivárgott be mindennapi a életünkbe, az emberek krónikusan ki vannak téve ezeknek a parányi, szabad szemmel nem látható részecskéknek.
Méretük miatt tehát a szövetmintákban nehéz megtalálni ezeket a részecskéket. Az Új-Mexikói Egyetem kutatócsoportja ezért kémiailag elemezte az agyminták kis részeit, hogy 12 különböző műanyag polimer, köztük PVC, polisztirol és polietilén jeleit keresse.
Sokkal több műanyag van az agyunkban, mint amennyit valaha is elképzeltem volna, vagy amivel valaha is meg tudnék barátkozni.
– mondja Dr. Matthew Campen, a tanulmány első szerzője. Korábbi, állatmodelleken végzett kutatások azt sugallták, hogy a mikroműanyagok felhalmozódása az agyban esetleg viselkedésbeli változásokhoz és gyulladáshoz vezethet. Ám hogy az emberi agyra milyen hatással van a műanyagszennyezés, azt egyelőre nem tudjuk.
