Mit nevezünk visszérbetegségnek?
A visszerek átmérőjük alapján a hajszálerek, a közepes- és a nagy visszerek közé sorolhatók, valamint ide tartoznak még a nagy testi gyűjtővénák is. Azaz visszerei, más néven vénái mindenkinek vannak, csak nem mindenkinek betegednek meg. A két lábon történő járás miatt, a test pozíciójából eredő megváltozott hidrodinamikai viszonyok következtében leginkább az alsó végtagokon, de bárhol a testen is öröklött, vagy szerzett visszér-tágulatok alakulhatnak ki - magyarázza Dr. Sófalvy Zsuzsanna belgyógyász-angiológus szakorvos.
Hogyan alakul ki a visszér?
A visszerek lényegében megvastagodott, eltorzult, csomókba csavarodott vénák, melyek nem juttatják kellő hatékonysággal, a szén-dioxiddal és salakanyagokkal terhelt vénás vért a végtagoktól a szív felé. Hogy megértsük a kórkép kialakulását, tisztában kell lennünk a vénák anatómiájával. Két értípust különböztetünk meg a szervezeten belül: az artériákat és a vénákat. Az előbbiek feladata, hogy a friss, oxigéndús vért a tüdőből a szíven keresztül a test sejtjeihez eljuttassák.
Izmos érfaluk segíti a vér továbbítását, a visszaáramlást billentyűk akadályozzák. A vénákban is vannak ilyen visszaáramlást gátló billentyűk, ezen erek fala azonban korántsem olyan izmos, mint az artériáknak. Feladatuk, hogy a testből összegyűjtött elhasznált vért a szívbe szállítsák, ahonnan az a tüdőbe kerül, és újra felfrissül, oxigénnel telítődik. Ebben a munkában a szöveti prés, azaz az ereket körülvevő izmok izompumpája, a rugalmas vénafal és az előbb említett visszaáramlás-gátló billentyűk segítik a vénákat. Természetesen a szív megfelelő szívóereje is szükséges.
Ha a vénás billentyűk működése zavart szenved, vagy a kötőszövet gyengül, esetleg a kevés mozgás miatt az izompumpa nem működik megfelelően, a vér egy része visszaáramlik, pangani kezd, azáltal kitágítja a vénafalat. A pangást legtöbb esetben a mozgáshiány mellett a folyamatos érátáramlást gátló pozíciók, pl. az ülőfoglalkozás, a helyhez kötött álló foglalkozás, illetve a mozdulatlanságra késztető helyzetek, mint a hosszú üléshez kötött utazás segítik elő.
Milyen típusai vannak?
Felületes visszérbetegségről akkor beszélünk, amikor a beteg kötőszövetei testszerte gyengék. Ez általában veleszületett probléma, és nemcsak a láb visszeressége, hanem egyéb kísérő tünetek, például aranyér, sérvek, lúdtalpasság formájában is jelentkezik. Elsődleges visszérbetegség az oka a korral kialakuló, a mozgásszegény életmód miatti és a terhesség alatt jelentkező tüneteknek is. Ilyenkor a bőrhöz közelebb fekvő felületes vénás hálózat tágulatát láthatjuk-tudjuk meg Sófalvy doktornőtől.
A kékes, kidagadó visszér, visszerek nem csak esztétikailag zavaróak, de gátlásokat és egészségi kockázatokat is okozhatnak. Korábbi cikkünkben Dr. Sepa György, az Oxygen Medical érsebész főorvosa az okokról és az eltüntetés lehetőségeiről beszélt.
A mélyvénák megbetegedései a végtagok mélyebb rétegeiben, az izmok között futó vénákat, az ún. mélyvénákat érinti, melyek a szívhez jutó vénás vér mintegy 90%-át továbbítják. Ezek megbetegedése során a vénabillentyűk elégtelensége lép fel, emiatt a vénás vér egy jelentős részének pangása, vagy akár visszafelé áramlása okozza a problémát. Súlyosabb esetben mélyvénás trombózis is kialakulhat, azaz a pangó vér megalvad, és vérrögök képződnek, melyek elzárják az érintett ereket. Ez már komoly fájdalommal jár, és súlyos problémákat okozhat.
Az egyik a lábszárfekély, amely azért alakul ki, mert a vénás pangás miatt a láb szövetei, elsősorban a láb bőre oxigénhiányos állapotba kerül, elvékonyodik, így hajlamosabb lesz a fertőzésekre, majd a fekélyre. Ha pedig a végtagban létrejött trombusból, a mélyvénában leválik egy kisebb vérrög, az szerencsétlen esetben a szíven keresztül a tüdőbe sodródhat, és életveszélyes tüdőembóliát okozhat.
Enyhébb esetben előfordulhat, hogy a visszérbetegség csupán csak esztétikai problémát jelent: a lábszáron, bokán a talp mellett pókhálószerűen kirajzolódó vénák formájában. Esetleg a láb zsibbadása, a vénák környékének viszketése is megfigyelhető, és a nap végére alig várjuk, hogy lerúghassuk cipőnket megdagadt végtagjainkról.
Elhanyagolt visszeresség tünetei
Később, pár év múlva az elhanyagolt visszeresség miatt súlyosabb tünetekkel számolhatunk. A lábak csúnyán megdagadnak, barnás elszíneződések alakulnak ki, a bőrön kiütések jelennek meg (ezt hívják visszeres ekcémának), mivel a pangó vér a benne lévő színanyagokat lerakja. Láthatóvá válnak a tipikus visszeres dudorok. Súlyosabb tünetek a lábak megdagadása, valamint elszíneződések, gyulladás, száraz, elvékonyodott bőr figyelhetők meg.
Utolsó stádiumban, a kezdeti tünetek kialakulása után egy-két évtizeddel a lábak kifekélyesednek, nem gyógyuló lábszárfekélyek alakulnak ki. Ilyenkor már nagyon nehéz, drága és hosszadalmas a kezelés, ezért fontos, hogy időben orvoshoz forduljunk, ha a visszeresség tüneteit felfedezzük magunkon. Az érgyógyászat, az angiológia a belgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete.
Érdemes, akár már fiatal korban is egy angiológiai komplex vizsgálatot elvégeztetnünk, mert ez számos későbbi érbetegségünk megelőzéséhez hozzájárulhat-tanácsolja Sófalvy doktornő. Súlyos, előrehaladott esetekben pedig feltétlenül kérjük angiológus szakorvos segítségét. Ilyenkor minden halogatás, félrekezelés, jószándékú de nem terápiás kozmetológiai beavatkozás - figyelmeztet a doktornő- a betegség kezelésének, meggyógyításának esélyét ronthatja.
A visszérbetegség kapcsán mindig szó esik a mozgás és a torna jelentőségéről, kevesebbet beszélünk arról, milyen étrendi kiegészítők segíthetnek a visszeresség elleni harcban. Korább cikkünkben ezeket foglaltuk össze .
