Tippek, ha fájdalmasan elnehezülnek lábaink

A visszerek az érrendszeren belül a hajszálér-rendszertől a szív jobb feléig tartó erek rendszerét alkotják, azaz tulajdonképpen ezek a vénák. Ezek megbetegedéseit nevezzük gyűjtő néven visszérbetegségnek. A visszerek lényegében megvastagodott, eltorzult, csomókba csavarodott vénák, melyek nem juttatják kellő hatékonysággal, a szén-dioxiddal és salakanyagokkal terhelt vénás vért a végtagoktól szív felé.

Mekkora eséllyel lesz visszeres panasza? Töltse ki tesztünket és kiderül! Annak, hogy visszér-betegségben szenvedünk, az esztétikai tüneteken túl sajnos más, jóval kellemetlenebb jelei is vannak. A nap végére lábaink megdagadnak, elnehezülnek, alig várjuk, hogy végre megszabadulhassunk a cipőtől, a visszértágulat helyén fájdalmat érzünk. Gyakran az éjszakai nyugalmunkat is megzavarja a váltakozó hevességgel jelentkező lábikragörcs, vagy az egyes izomcsoportok akarattól független rángása, amit így szoktunk jellemezni: "ideges a lábam".

Enyhülés keresése

• Természetesen a gyógyszeres kezelést és az orvos utasításait minden körülmények közt be kell tartanunk, de ezenkívül is van lehetőségünk enyhíteni ezeket a kellemetlen tüneteket.
• Léteznek különböző, gyógytornász által összeállított vénás tornák, melyeket naponta legalább 10-15 percig végezzünk. Egyéb sporttevékenységek is javalltak, így akerékpározásde kiváltképp az úszás. Úszáskor ugyanis a test vízszintesen mozog, azaz a vérnek nem kell legyőznie a vénákban a gravitációt, hogy a szívhez jusson ráadásul a hideg víz hatására a bőr alatt futó vénákban is felgyorsul az áramlás.
• Érdemes kipróbálni a jógát, és a mély légzőgyakorlatokat is. Ez utóbbit azért gyakoroljuk, mert a mély belégzés szívó hatást fejt ki, meggyorsítja a keringést, így a vénás vér kiürülését is segíti a végtagokból. Ha naponta végezzük a légzőgyakorlatokat, csökkenteni tudjuk a magas vénás nyomást.
• Kerüljük a nejlonharisnya viselését, kérdezzük meg orvosunkat a kompressziós harisnyák vagy kötések viselésről: ezekből mindig újabb ajánlások és termékek vannak, ő fog tudni kielégítő tájékoztatást adni nekünk.
• Ha hosszan kell ülnünk például egy utazás vagy munkavégzés miatt, időnként mindenképpen álljunk fel, sétáljunk kicsit, mozgassuk meg lábainkat. Ha éppen ellenkezőleg, sokat kell állnunk, váljon szokásunkká, hogy időről-időre párszor lábujjhegyre állunk, így segítve az izompumpát. Szokjunk le a keresztbetett lábbal ülésről is.
• Ha lehetőségünk van rá, menjünk tengerhez nyaralni: a tengervíz, mely nem más, mint egy fiziológiás sóoldat, igen jót tesz visszeres panaszainkra, hát még ha úszunk is benne. Lábszár fekélyes betegek közös fürdőkbe, kijelölt fürdőhelyekre nem mehetnek, de a tengernél nem kijelölt fürdőhelyeken, vagy a nekik kialakított gyógyfürdő-egységekben enyhíthetik panaszaikat.
• Magas rosttartalmú, alacsony sóbevitellel járó diétával el tudjuk kerülni a lábakban jelentkező víz-visszatartást, ami az elnehezült-láb érzethez hozzájárul.
• Akármennyire nőies, jobban járunk, ha kerüljük a magas sarkú cipők viselését: a jó minőségű, lábunkat és bokánkat megfelelően alátámasztó, maximum 5 cm-es sarokkal rendelkező cipőben való járáskor a vádli izmai jobban tudnak mozogni, ezzel megint csak vénáinknak segítünk.
• Otthon igyekezzünk lábunkat feltámasztani, szívünkkel egy magasságba, vagy fölé hozni, hogy a vér könnyebben áramoljon visszafelé, és borogassuk jéggel a fájó végtagot.
• Léteznek különböző gyógynövénykivonatot tartalmazó készítmények is, melyekkel enyhíthetjük fájdalmainkat. Régóta használják például vadgesztenye kivonatot tartalmazó kenőcsöket, teákat, tinktúrákat. A vadgesztenye-magban lévő eszcin jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén. Bármilyen készítményt csak kezelőorvosunk tudtával és beleegyezésével használjunk.