A jogszabályok szerint az ásványvizek csak föld alatti, tiszta forrásból származhatnak. Az ásványvíz tulajdonképpen nem más, mint több kőzetréteg által, természetesen megszűrt esővíz. A mérési eredmények azonban azt mutatják, hogy az emberi tevékenységből származó szennyeződések sajnos még itt sem küszöbölhetők ki teljesen – olvasható az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó magyar Rizikometer Facebook-posztjában.
Már a palackozott vizekben sem bízhatunk?
A német ÖkoTest cikkére hivatkozva azt írták, hogy a közelmúltban tesztelt, 50-féle szénsavmentes ásványvíz csaknem fele (24 termék) ugyan „nagyon jó” minősítéssel zárta vizsgálatot, voltak problémás vizek is:
- 4 ásványvízben találtak nitrátot,
- 5 vízben rákkeltő króm nyomaira bukkantak,
- egyes vizekben bór és urán jelenlétét is kimutatták,
- néhány ásványvíz ráadásul gyógyszermaradványokkal és növényvédő szerek bomlástermékeivel is szennyezett volt.
A cikkből kiderült azt is, hogy a vizsgált ásványvizek közül hét terméket úgy hirdetnek, hogy azok bébiétel készítéséhez is használhatóak forralás nélkül. A teszteredmények azonban azt mutatják, hogy még az ilyen speciális ígéretek sem garantálják, hogy az adott víz egyáltalán ne tartalmazzon semmilyen vitatott anyagot.
A csapvíz verhetetlen!
Az ÖkoTest szakemberei azt javasolták, hogy amikor csak tehetjük, az ásványvíz helyett válasszuk inkább a csapvizet. „Verhetetlenül olcsó, a lehető legminimálisabb mértékben károsítja a környezetet, minősége pedig szigorúan ellenőrzött” – fogalmaztak.
Kevesen tudják, de Magyarországon a csapvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Egyes szakemberek között is megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy vajon milyen maradvány- és szennyezőanyagokat tartalmazhat, és ezáltal mennyire egészséges a vezetékes ivóvíz.
