Nem lesz könnyű a következő hónapokban azoknak, akik albérletben élnek, más városban laknak, mint ami a lakcímkártyájukon szerepel, és bizonyos tüneteik alapján tüdőröntgent ír elő a háziorvosuk - kezdi a téma boncolgatását a Népszava . A főváros több kerületében ugyanis - elsősorban az első hullám korlátozásai miatt - annyira leterheltek a tüdőszűrők, hogy nem hajlandók fogadni azt, aki a lakcíme szerint nem oda tartozik. És bár vannak tüdőszűrők, ahol 1700 forintért "területi illetékesség hiányában" is megcsinálják a vizsgálatot, de csak akkor, ha beutalóval érkezik a beteg, és az intézménynek van kapacitása a vizsgálatra.
Ha tehát a háziorvos most szűrésre küldené a hozzá bejelentkezett beteget, akkor annak vagy haza kell utaznia a "hivatalos" városba, vagy fizetnie kell a magánellátásért. Utóbbi esetben a számla több tízezer forint is lehet.
Furcsa paradoxon az ágyfelszabadítással kapcsolatban
A járvány eddig nem látott kihívások elé állítja a betegeket és az egészségügyet is, sőt, a családtagokat is. Az első hullámban nagyon sok olyan pácienst küldtek haza a mintegy 36 ezer kórházi helyet érintő ágyfelszabadítás miatt, akik nem tudnak önmagukról gondoskodni, és az ápolási osztályon feküdtek - ezzel kapcsolatban Lantos Gabriella egészségügyi menedzser egy furcsa paradoxonra mutatott rá. Mint kiemelte, bár ezek a betegek most nincsenek kórházban, észrevehető mértékben csökkent a halálozás. Az adatok szerint ugyanis 2020 első hat hónapjában lényegesen kevesebben vesztették életüket, mint tavaly az év ugyanezen időszakában. A szociális ellátásra szorulók helyzete tehát nem romlott, de a családtagokat jobban megterheli az ellátásuk - ráadásul várhatóan a már otthon lévő betegeket továbbra is a hozzátartozóknak kell ápolni.
Máshol nagyobb szükség lenne a támogatásra
Lantos Gabriella arról is beszélt: a kormány 300 milliárd forint értékben vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet , pedig az a kapacitás, amely a COVID-19 előtt adott volt, bőségesen elég lett volna most is, ráadásul az ápolószemélyzet csak 14 ezer lélegeztetőgépre elegendő az országban. A szakember szerint az is probléma, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium drágán vásárolta meg a már említett eszközöket.
Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász is úgy véli, érdemesebb lenne az egészségügy más területeire költeni, például a tesztelési kapacitások növelésére vagy a kontaktkutatások végzésére. Dózsa Csaba egészségközgazdász pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden évben 20-25 ezer olyan ember hal meg a népbetegségek miatt, akiknek halála elkerülhető lehetett volna. Bizonyos betegségcsoportok esetében azonban már 3-5 milliárd forintból is igen komoly szakmai programot lehet elindítani.
Korlátozások kellenének - de nem a betegellátás területén
Arra a kérdésre, hogy mi történik majd az egészségügyi ellátásban, ha az első hullámhoz hasonlóan most is leáll a betegellátás egy része és elmaradnak a műtétek, Lantos Gabriella úgy válaszolt: nagyon sok olyan beavatkozás van, melyek esetében az időzítésnek kulcsszerepe lehet. Egy térdprotézis- vagy gerincműtét esetén például nem mindegy, mennyire hamar látják el a beteget, a daganatos páciensekről nem is szólva. Rékassy és Dózsa is úgy gondolja, hogy hiba lenne ismét leállítani a betegellátás egy részét járvány miatt, hiszen már most jelentősen hosszabbak a várólisták.
Más tekintetben azonban szükség lenne a korlátozásokra. "Most a fiatalok körében terjed a vírus, 3-4 hét múlva látjuk majd, hogy az idősek fertőzésszámai hogy alakulnak. Akkor lesz kérdés az egészségügyi ellátórendszer kapacitása és terhelhetősége. Az idősotthonokba én már most visszaállítanám a látogatási tilalmat, ahogy visszahoznám a vásárlási idősávokat is a boltokba, de betiltanám például a nagyobb rendezvényeket, mint a futóversenyeket vagy a focimeccseket" - részletezi Rékassy Balázs.
Merkely Béla: százezer beteg lehet Magyarországon - a SOTE rektora szerint heteken belül berobbanhatnak a számok. Részletek az nlc.hu cikkében .
