Az új koronavírus Indiából indult delta variánsa letarolta a világot: a legtöbb országban kimutathatóan jelen van, és egyre több országban válik dominánssá, kiszorítva a korábban uralkodó alfa, vagyis brit variánst. Ez történt az Egyesült Királyságban is, ahol mára az új fertőzések csaknem száz százalékát a delta variáns okozza, de az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet, ahol az új fertőzések 82 százalékáért és a kórházi esetek növekvő számáért is ez a variáns felel.
Nem véletlen, hogy egyre több kutatás igyekszik kideríteni, hogy az egyes vakcinák "élesben", vagyis nem laboratóriumi körülmények között milyen hatékonysággal védenek a koronavírus-fertőzéstől és COVID-19 okozta súlyos megbetegedéstől. A Healthline összefoglalta, hogy a jelenleg hozzáférhető adatok és eredmények alapján miként alakul az Egyesült Államokban oltásra használt három vakcina - amivel egyébként Magyarországon is immunizálnak -, a Pfizer-BioNTech, a Moderna és a Janssen kiváltotta immunvédelem az alfánál legalább hatvan százalékkal, egyes becslések szerint kétszer fertőzőképesebb delta variáns esetében. Ami ráadásul - ahogy a Kínai Orvostudományi Akadémia nemrégiben készült tanulmányából kiderül - körülbelül ezerszer magasabb vírusterhelést okozhat, mint a korábbi SARS-CoV-2 változatok.
Így teljesít a Pfizer-BioNTech-vakcina
A Pfizer-BioNTech mRNS-alapú oltóanyaga volt az első, amit sürgősségi felhasználásra engedélyeztek az Egyesült Államokban. Azóta számos tanulmány foglalkozik vele, hogyan alakul a hatékonysága élesben, a különféle variánsokkal szemben. Az egyes adatok azonban országonként, földrészenként eltérőek lehetnek, és folyamatosan változnak, ahogy a vírus is - hívják fel rá a figyelmet a szakemberek.
A Public Health England (PHE) angliai eseteken alapuló elemzése szerint a két Pfizer-BioNTech-részoltás 80 százalékos hatékonysággal előzte meg a delta variáns okozta fertőzést, míg a tünetekkel járó megbetegedések esetében 88, a kórházi kezeléssel végződő megbetegedések esetében pedig 96 százalékosnak bizonyult. (A részleges immunizálás, vagyis egyetlen adag Pfizer-vakcina csak 33 százalékos védelmet nyújtott a tüneteket okozó megbetegedéssel szemben.)
Egy, a Nature folyóiratban publikált tanulmány szerzői hasonló következtetésre jutottak: a teljesen beoltottak esetében a vakcina 95 százalékos hatékonysággal előzte meg a fertőzést. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a delta variáns kevésbé érzékenyen reagált a fertőzésen átesetteknél kialakult természetes immunvédelemre, így véleményük szerint ők "nem biztos, hogy védettek a delta variáns okozta újrafertőződéssel szemben".
Egy, még szakmailag nem lektorált kanadai tanulmány 87 százalékosra, egy skóciai kutatás pedig 79 százalékosra becsülte a vakcina hatékonyságát a delta variánssal szemben 14 nappal a második dózis beadása után. Izraelben ugyanakkor a július végi eredmények arra utalnak , hogy a vírusfertőzést már csak 39 százalékban előzi meg ez a védőoltás, a korábban közölt 64 százalékkal szemben. A súlyos megbetegedések tekintetében azonban továbbra is igen magas, 92 százalékos hatékonyságról számoltak be.
Közben a Pfizer és a BioNTech az közös oltóanyag harmadik adagjának fejlesztésén dolgozik, amit már célzottan a delta variáns elleni emlékeztetőnek szánnak. Ahogy arról korábban már írtunk, a Pfizer sürgeti a harmadik részoltás engedélyezését az Egyesült Államokban, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi adatok alapján a vakcina hatékonysága hat hónappal a második részoltást követően csökken, ezzel párhuzamosan emelkedik az újrafertőződés kockázata. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) és az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) viszont egyelőre nem tartja indokoltnak emlékeztető oltás beadását.
Ezt tudjuk a Moderna-vakcináról
A Pfizerhez hasonlóan a Moderna is vizsgálja, mikor lehet szükség egy harmadik, emlékeztető dózisra a teljesen beoltottaknál. A vállalat laboratóriumi vizsgálata arra utal, hogy a Moderna oltóanyaga megfelelően véd a delta-, és más egyéb, vizsgált variánsok ellen, de kisebb mértékben, mint az alfa variánssal szemben. Ugyanakkor érdekes módon a delta ellen hatékonyabbnak bizonyult, mint a béta (vagyis a dél-afrikai) variáns ellen, ám ezeket az adatokat még nem lektorálták. Ahogy nem említettek egyértelmű hatékonysági szintet sem.
Ugyanaz a szakmailag még nem lektorált kanadai tanulmány, amely a Pfizer-BioNTech vakcinát 87 százalékos hatékonyságúnak találta, a Moderna oltóanyagánál - egy dózis után - 72 százalékos hatékonyságot említ a delta-variánssal szemben.
Egy New York-i kutatók által végzett kis laboratóriumi vizsgálat szerint a Pfizer és a Moderna mRNS-alapú vakcinája egyaránt 94-95 százalékos hatékonysággal képes megelőzni a delta variáns okozta megbetegedést.
Mi a helyzet a Janssen oltóanyagával?
A Janssen (Johnson&Johnson) egydózisos oltoóanyagának sürgősségi felhasználását februárban engedélyezték az Egyesült Államokban. A cég közleménye szerint már vizsgálja egy második, emlékeztető dózis szükségességét.
Egy nemrégiben végzett klinikai vizsgálat szerint ez a vakcina 85 százalékos hatékonysággal előzte meg a COVID-19 okozta súlyos megbetegedést, és "erős, tartós" védelmet biztosított a kórházi kezelés és a halálozás ellen. Azt is kimutatták, hogy a delta variáns ellen erősebb semlegesítő antitestválaszt generál - ez megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze az egészséges sejteket -, mint a béta-változat ellen.
Egy 20 ember bevonásával végzett vizsgálat időközi eredményei azt mutatták, hogy a Janssen-vakcina 29 nappal az oltást követően eredményesen képes felvenni a harcot a delta variáns ellen, idővel pedig ez csak javul, emellett Mathai Mammen, a Johnson&Johnson kutatás-fejlesztésért felelős globális vezetője szerint "tartós, különösen erős sejtes immunválaszt " is megfigyeltek.
Egy másik, a bioRxiv* preprint adattárban közzétett tanulmány a vakcina 67 százalékos hatékonyságáról ír, ám mivel ezt rendkívül kisszámú résztvevő - mindössze 27 ember - bevonásával állapították meg, a kutatók szerint nem biztos, hogy pontosan tükrözi az oltóanyag valós életben mutatott teljesítményét.
