Az új koronavírus aggodalomra okot adó változatai, vagyis az eredeti, vuhani változatnál fertőzőképesebb és gyorsabban terjedő alfa, béta, gamma és delta egyaránt növelte a fertőzöttek esetében a kórházi kezelés, az intenzív osztályra kerülés és a halálozás kockázatát. A négy közül - nem meglepő módon - a delta variáns bizonyult a legveszélyesebbnek. Az eredeti, vuhani változathoz képest a deltával fertőzöttek esetében 108 százalékkal emelkedett a kórházi kezelés, 235 százalékkal az intenzív osztályra kerülés és 133 százalékkal a halálozás kockázata - számol be róla a Medical News Today. Ezek az arányok még akkor is fennálltak, amikor a kutatók kiigazították az adatokat, és olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a fertőzöttek életkora, neme, oltási státusza és különféle társbetegségeik .
Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a delta variáns amellett, hogy fertőzőképesebb, mint a többi, eddig ismert változat, súlyosabb megbetegedést is okoz - summázta William Schaffner, a Nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának fertőző betegségekkel foglalkozó specialistája.
A mostani adatok nem meglepőek
Egy korábbi, kanadai tanulmány - ami a Canadian Medical Association Journal című szakfolyóiratban jelent meg - már egyértelmű összefüggést talált a SARS-CoV-2 új variánsai, különösen a delta variáns és a súlyos megbetegedés, valamint a halálozás fokozott kockázata között. A Torontói Egyetem kutatói több mint 212 ezer, február elejétől június végéig jelentett ontariói esetet hasonlítottak össze. Kimondottan arra fókuszáltak, hogyan alakult a kórházi kezelés, az intenzív osztályra kerülés és a halálozás kockázata az aggodalomra okot adó változatok és a többi, jelenleg nem ebbe a csoportba tartozó variáns - például az ióta, vagyis az Egyesült Államokban azonosított B.1.526, vagy a dzéta, a P2-es brazil variáns - esetében. Azt találták, hogy utóbbiak a fertőzések mindössze 22,4 százalékáért feleltek.
A delta variáns ekkor még nem volt globálisan elterjedt, és május előtt nem is szűrték rutinszerűen, így hivatalosan a regisztrált új esetek mindössze 2,8 százalékát tulajdonították neki. A kutatók szerint a tényleges fertőzöttszám azért ennél lényegesen magasabb lehetett.
Ez a tanulmány megerősítette az Angliában, Skóciában és Szingapúrban végzett hasonló vizsgálatok eredményeit, amelyek szintén a delta variáns veszélyeire hívták fel a figyelmet.
A védőoltások csökkentik a kockázatokat. De minek a kockázatát?
Az is egyértelműen kiderült, hogy a védőoltások generálta immunvédelem hatására csökkent az aggodalomra okot adó változatok miatti súlyos megbetegedés és halálozás kockázata. Ugyanakkor, ahogy arról korábban írtunk, a vakcinák hatékonysága - típustól függően - idővel csökkenhet az ezen változatok okozta enyhe, vagy mérsékelt tünetekkel járó megbetegedéssel szemben. Dél-Afrikában például már februárban leállították az AstraZeneca-vakcinával elkezdett tömeges oltást, mert ottani kutatások szerint rendkívül csekély mértékben védett a koronavírus béta (dél-afrikai) variánsától.
Nyári oltási statisztikákra hivatkozva az izraeli egészségügyi minisztérium pedig 39 százalékosra csökkentette a Pfizer-vakcina hatékonyságát a delta variáns okozta fertőzés ellen.
De máshol is adódtak hasonló gondok: a magas átoltottság ellenére májusban jócskán megugrott a fertőzöttek száma a Seychelle-szigeteken. Addigra ugyan a lakosság több mint 70 százaléka túl volt legalább az első részoltáson, ám a Sinopharm és az AstraZeneca oltóanyaga vélhetően nem adott kellően erős immunvédelmet: az új fertőzöttek 37 százaléka teljesen oltott volt. Szakemberek ennek hátterében több okot is valószínűsítettek. Ezek között szerepelt az is, hogy a szigeten már egy ideje terjedt a béta és a delta variáns is, amelyek - mint azóta bebizonyosodott - hatékonyabban kerülik ki a védőoltások kialakította immunvédelmet, mint a korábbi, vuhani változat.
