Az eddig a köztudatban élő "brit", "brazil", "dél-afrikai", "indiai", és a többi ugyanezen elven elnevezett változat helyett a görög ábécé betűit használja majd az egyes koronavírus-variánsok jelölésére az Egészségügyi Világszervezet. A WHO szerint az átnevezést részben az indokolja, hogy egyszerűbben azonosíthatók legyenek a különféle változatok, részben pedig, hogy a domináns, vagy újonnan felbukkanó variánsok neve ne jelentsen stigmát azon országok számára, ahol először azonosították őket és ahonnan elterjedtek - írja a bbc.com.
A név új, az ellenség a régi
Ettől kezdve tehát a WHO így nevezi az aggodalomra okot adó változatokat:
- a brit variánst (B.1.1.7) alfának,
- a dél-afrikait ( B.1.351) bétának,
- a brazilt (P.1) gammának,
- az indiait (B.1.617 és B.1.617.2) deltának.
Azok a variánsok is új nevet kaptak, amelyek a WHO megítélése szerint még nem adnak okot különösebb aggodalomra. (Vagyis nem terjednek gyorsabban, nem sokkal fertőzőképesebbek , mint a járvány kitörésekor világszerte megbetegedést okozó, Vuhanból elterjedt változat). Eszerint mostantól:
- a kaliforniai változat (B.1.427/B.1.429) az epszilon,
- a P2-es brazil variáns a dzéta,
- a több országban is azonosított B.1.525 az éta,
- a Fülöp-szigeteken először kimutatott P.3 a théta,
- az Egyesült Államokban azonosított B.1.526 az ióta,
- az indiai B.1.617.1 pedig a kappa.
Ezentúl mindenkinek ezeket kell használnia?
A WHO leszögezte: a görög betűk nem helyettesítik a meglévő tudományos elnevezéseket. "Nem azt mondjuk, hogy például a B.1.1.1.7-et helyettesítsük egy másik névvel, a célunk mindössze annyi, hogy megpróbáljunk segítséget nyújtani, hogy az átlagember is értse az ezekről folyó párbeszédet" - érvelt témáról szóló tweetjében Maria Van Kerkhove, a WHO koronavírus-csoportjának technikai vezetője. Az Egészségügyi Világszervezetnek már arra is van terve, hogy mi lesz, ha kifogynak a görög betűkből, mert a 24-nél több koronavírus-változatot azonosítanak. "Ez esetben új elnevezési programot hirdetünk meg" - magyarázta Van Kerkhove a STAT Newsnak adott interjújában.
Az új elnevezés nem sértő
Az egyszerűsítés jó érv, de hogy a gyakorlatban mindez hogyan fog működni, már más kérdés. Ahogy ábécé sorrendben haladunk, egyre több variánshoz kell majd új nevet rendelni és megtanulni. Emellett nem valószínű, hogy kikopnak a köztudatból az eddig használt, stigmatizált megnevezések, mint a "brit", vagy az "indiai". (Az AstraZeneca-vakcina is ekként maradt meg a köztudatban, hiába nevezte át a gyártó Vaxzevriára.)
Mindenesetre tény, hogy az érintett országok számára kellemetlen lehet a variánsok korábbi elnevezése. Az indiai kormány például bírálta, hogy a B.1.617.2 változatot - amelyet először tavaly októberben észleltek az országban - világszerte"indiai változatnak" nevezik a médiában. "Egyetlen országot sem szabad megbélyegezni azért, mert esetleg új variánst mutatnak ki" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Maria Van Kerkhove.
Ahogy arról korábban írtunk , Japánban is nemzetközi megbélyegzéstől tartanak. Hogy a július 23-án kezdődő tokiói olimpia után - mivel a sportolókkal együtt jó eséllyel az összes koronavírustörzs is Japánba érkezik - esetleg új, "olimpiai" vírustörzs jelenhet meg, amelyet a közvélemény mindig a szigetországhoz fog kötni, jelentősen rontva ázsióját.
