Az éves nőgyógyászati kontroll mellett az egyik legjobb érv az, hogy a méhnyakrák a kezdeti, tünetmentes időszakban 100 százalékos arányban gyógyítható. Bár a betegség kifejezetten lassú lefolyású, ha már a rosszindulatú folyamat elkezdett átterjedni más szervekre vagy szövetekre is, akkor a gyógyulási esély rohamosan csökken. Mivel a tünetek jellemzően csak ebben a késői időszakban jelennek meg - és sokan csak ekkor fordulnak orvoshoz - ezért a méhnyakrák évente nagyjából 500 nő halálát okozza Magyarországon, az 1000-1200 diagnosztizált esetből.
A betegség kialakulásáért a HPV (humán papilloma vírus) tehető felelőssé, hiszen a méhnyakrák megbetegedéseknél szinte minden esetben kimutatható a sejtekben a HPV-fertőzés. A nőgyógyászati szűrés során azonban nincs minden esetben HPV-szűrés, helyette kizárólag rákos sejtek után kutatnak a keneten, ennek az eredményét kapjuk meg a citológiai laboratóriumi vizsgálatot követően.
Papanicolau rendszer
1940-től az 1980-as évekig a méhnyak citológiai értékelésére az úgynevezett Papanicolau beosztást használták. Ez a skála P0-tól PV-ig terjedt.
P0 jelentése, ha a lelet értékelése valamiért nem végezhető el. Ilyen probléma merülhet fel például erős vérzés, gyulladás esetén, intim zuhany illetve egyes krémek használatakor, valamint akkor, ha a lelet valamilyen egyéb okokból használhatatlanná válik.
PI (P1) és PII (P2) eredmény esetén az eredmény negatív. Míg az előbbi azt jelenti, hogy a kenetben kizárólag normál sejtek vannak - ez többnyire még a szexuális élet megkezdése előtti állapot - a leletek többsége az utóbbi besorolásba, azaz PII kategóriába esik. Ebben az esetben a hámsejtek mellett többnyire a normál flórát alkotó baktériumok és elenyésző mennyiségű fehérvérsejt van, kóros elváltozás nem található.
PIII (P3) besorolást akkor kap egy kenet, ha a normál sejtek mellett kóros hámsejtek, fehérvérsejtek és atipusos sejtek vannak. Ez jobb esetben jelenthet pusztán egy erősebb gyulladást, de a biztonság kedvéért a gyulladáscsökkentő, fertőzés elleni kezelést követően néhány hónappal ismételt vizsgálatot kérhet a kezelőorvos.
A PIV (P4) lelet súlyos hámelváltozást vagy kezdeti daganat sejtek meglétét jelentheti. Ennek tisztázása érdekében a méhnyakból szövettani mintavétel szükséges ahhoz, hogy pontos diagnózist állíthassanak fel.
PV (P5) besorolás egyértelműen pozitív, méhnyakrákra utaló leletnek számít. Ebben az esetben daganatsejtek találhatóak a kenetben. Szövettani vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy a betegség pontos típusát, stádiumát és a kezelésformát formáját meghatározhassák.
Bethesda rendszer
Az 1980-as évektől a szakorvosok Bethesda beosztás megnevezéssel egy sokkal részletesebb és informatívabb rendszert vezettek be.
- az I. pontban, a kenet általános minősítése alatt kiderül, hogy a lelet megfelelő, esetleg értékelhetetlen, valamint jelzi a vizsgálhatóságát
- a II. pontban, a kenet értékelésében vagy azt olvashatjuk, hogy a lelet negatív, vagy pedig azt, hogy kóros elváltozások nem láthatóak (Bethesda negatív), illetve itt jelzik azt is, ha találtak elváltozást, a korábbi besorolásnál sokkal több információ megadásával
- a III. pontban, a további részletes diagnózisban jelzik a kórokozók jelenlétét, valamint itt kerülnek felsorolásra például a különböző gyulladások, gombás vagy bakteriális fertőzések, a hüvely kóros flórájának leírása, a hormonhiány, vagy az egyéb nem daganatot megelőző eredmények. Amennyiben kóros hámelváltozásokat találnak, azok szintén itt kerülnek részletezésre kitérve arra is, hogy a hám melyik részében és milyen fokozatú, mélységű, jelentőségű a látott kép
HPV-fertőzés kimutatása
A HPV-fertőzést az általános nőgyógyászati rákszűrésen a korábbi gyakorlat szerint nem vizsgálják - ennek az eredményét tehát a leleten ne keressük - erre csak abban az esetben került sor, amennyiben a méhnyakrák szűrés eredményei bizonytalanok voltak. Azonban a méhnyakszűrést a legújabb szakmai ajánlások szerint a 30 év feletti nőknél javasolt HPV-szűréssel kiegészíteni a méhnyakrák kockázatának pontosabb meghatározása érdekében, melyre már lehetőség van a nőgyógyászati vizsgálaton kívüli önellenőrzésre is. Ennek során az erre a célra kifejlesztett eszköz segítségével - a részletes tájékoztató elolvasása után - mindenki orvosi segítség nélkül, saját maga vehet kenetet a hüvelyéből, majd ezt elküldheti a megadott laboratóriumba, és kérheti a minta elemzését.
A vizsgálatot követően az önmintavételt végző hölgy részletes és könnyen értelmezhető tájékoztatást kap az eredményről, valamint javaslatot az esetleges további teendőkről.
