A méhnyakrák alattomos betegség: a korai szakaszban sokszor semmilyen panaszt nem okoz, ezért az érintettek nem feltétlenül tudják, hogy baj van. Kialakulásában a humán papillomavírus (HPV) bizonyos típusai játszanak meghatározó szerepet, a rendszeres szűrővizsgálatokkal azonban a rákmegelőző elváltozások is felismerhetők. Nézzük, mely tünetek hívhatják fel elsőként a figyelmet a méhnyakrákra a Mayo Clinic szakértői szerint.
Milyen tünetek utalhatnak méhnyakrákra?
A méhnyakrák a méh alsó, a hüvelyhez csatlakozó részének sejtjeiből indul ki. Korai stádiumában gyakran tünetmentes, ezért a panaszok hiánya önmagában nem jelenti azt, hogy biztosan nincs elváltozás. Ami viszont idővel erre a betegségre utalhat:
- Hüvelyi vérzés közösülés után, menstruációk között vagy menopauza után.
- A szokásosnál erősebb és hosszabb ideig tartó menstruációs vérzés.
- Vizes, véres, esetleg kellemetlen szagú hüvelyváladék.
- Kismedencei fájdalom vagy fájdalom közösülés közben.
Fontos azonban, hogy ezek a panaszok nem jelentik automatikusan azt, hogy méhnyakrák áll a háttérben, ugyanis fertőzések vagy más nőgyógyászati betegségek is okozhatják őket.
Kapcsolódó cikk
Mi okozza a méhnyakrákot?
A méhnyakrákos esetek többségének hátterében a humán papillomavírus, vagyis a HPV tartós fertőzése áll. Ez egy gyakori, elsősorban szexuális érintkezéssel terjedő vírus, amelynek számos típusa ismert. Nem mindegyik okoz daganatos elváltozást, bizonyos magas kockázatú típusok azonban a méhnyak sejtjeinek kóros átalakulásához vezethetnek.
Fontos azonban tudni, hogy a HPV-fertőzés önmagában még nem jelent rákot, az immunrendszer ugyanis sok esetben magától legyőzi a vírust. Ha azonban a magas kockázatú HPV-fertőzés tartósan fennáll, idővel rákmegelőző állapot, majd kezeletlenül méhnyakrák alakulhat ki. Ez a folyamat általában lassú, és akár évekig is eltarthat, ami lehetőséget ad arra, hogy a szűrővizsgálatokkal időben felismerjék a kóros sejtelváltozásokat, még azelőtt, hogy azok rosszindulatú daganattá fejlődnének.
Megelőzhető a méhnyakrák?
A megelőzés két fontos eszköze:
- A HPV elleni védőoltás: a vírus bizonyos, daganatok kialakulásában szerepet játszó típusai ellen nyújt védelmet. A leghatékonyabb még a HPV-vel való találkozás előtt, ezért serdülőkorban különösen fontos, de az oltás későbbi életkorban is szóba jöhet. Hogy pontosan kinek és mikor ajánlott beadatnia, arról korábbi cikkünkben számoltunk be.
- A méhnyakszűrés: célja, hogy felismerje a rákmegelőző sejtelváltozásokat, illetve a szűrés típusától függően a magas kockázatú HPV-fertőzést. A vizsgálat akkor is fontos, ha valaki teljesen egészségesnek érzi magát, és nincsenek panaszai.
