Természetesen nem arra kell gondolni, hogy aki holnaptól cukor helyett fehérjét fogyaszt, valamifajta mérgezésben fog meghalni. De kutatások azt mutatják, hogy a szénhidrátok állati zsírral és fehérjével helyettesítése rövidebb élettartamhoz kapcsolódik. Magyarán, aki nem elég körültekintő, sokkal előbb fog meghalni, mint kellene, pedig nagy valószínűséggel a diétázással éppen az ellenkező volt a célja.
A rövid távú táplálkozási vizsgálatok általában arra az eredményre jutnak, hogy az alacsony szénhidráttartalmú diéták hasznosak a szervezet számára. Köztudott ugyanis, hogy a magas glikémiás indexű (GI) élelmiszerek elősegítik a cukorbetegség kialakulását, illetve számos egyéb egészségkárosodásnak (például a keringési rendszer megbetegedéseinek) is előkészítik a terepet. Logikusnak tűnik, hogy elkerüljük ezeket, ha sokáig akarunk élni. Csakhogy éppen a hosszú távú vizsgálatok hiányoztak, amelyek bizonyíthatták volna a feltevés helyességét.
Mit mutatnak a hosszú távú vizsgálatok?
A Harvard és a Minnesotai Egyetem kutatói ezért kezdtek bele egy széleskörű áttekintő vizsgálatba, amely az érelmeszesedés kockázatát elemezte. A Lancet Public Health orvosi folyóiratban pár hete közzétett eredmények rámutatnak az alacsony szénhidrátszintű diéták komoly veszélyére - írja a Washington Post . Ha a kutatók kizárólag a szénhidrátbevitel alapján becsülték meg egy 50 éves megfigyelt várható élettartamát, akkor a következő meglepő eredményt kapták. Aki kevesebb mint 30 százalék szénhidrátot fogyaszt, 79,1 évet fog megérni, szemben azzal, aki 65 százalékos szénhidrátfogyasztás mellett 82 évig él.
Ez megfelel azoknak a kutatási eredményeknek is, amelyeket az Európai Kardiológiai Társaság kongresszusában augusztusban tettek közzé . A Lodzi Orvosi Egyetem kutatói közel 25 ezer amerikai személy 1990 és 2010 között rögzített vizsgálati adatait nézték át és elemezték. Kiderült, hogy a legalacsonyabb szénhidrát-bevitelű csoportban 32 százalékkal volt magasabb a halálozás kockázat, mint a vizsgálat legtöbb szénhidrátot fogyasztó résztvevőinél. Amikor a kutatók kifejezetten a szívbetegség vagy a stroke miatti halálozást nézték, a két csoport között még magasabb, 50 százalékos volt a kockázati különbség. A tanulmány vezető szerzője, Maciej Banach kifejtette, hogy az adatok szerint ugyan az alacsony szénhidráttartalmú diéták rövid távon hasznosak lehetnek, hosszú távon kockázatokkal járnak, nem pedig előnyökkel.
Annak eldöntésére, hogy ezek az eredmények a szénhidrátbevitel szintjének vagy valami másnak köszönhetők-e, a Lancet-tanulmány szerzői több olyan étrendet és életmódbeli tényezőt is vizsgálták, amelyről ismert, hogy befolyásolja az egészséget és a hosszú élettartamot. Főleg arra voltak kíváncsiak, hogy jellemzően milyen típusú fehérjék és zsírok szerepelnek az alacsony szénhidráttartalmú diétákban.
Helyettesítési kockázatok
A vizsgálatban résztvevők egy része úgy csökkentette a szénhidrátbevitelt, hogy több állati eredetű fehérjét és zsírt fogyasztott. Azaz étrendjükben több marhahús, sertés- és bárányhús, csirke és sajt jelent meg. Mások pedig több növényi alapú fehérjét és zsírt választottak, azaz több diót, mogyoróvajat, sötét vagy teljes kiőrlésű kenyeret, csokoládét és zöldséget fogyasztottak. Összességében az állati eredetű élelmiszerekkel teletűzdelt alacsony szénhidráttartalmú diétákban több a fehérje és a telített zsírt, mint a növényi alapú ételek túlsúlya esetében. A korai halálozás kockázata azok esetében nőtt meg, akik több állati eredetű fehérjét és zsírt választottak, míg akik a növényi alapú fehérjéket és zsiradékokat preferálták, tovább éltek. Ez a szénhidrátbevitel minden szintjén igazolódott, ami arra enged következtetni, hogy az általunk választott ételek határozzák meg javarészt a halálozási kockázatokat, nem pedig a szénhidrátok mennyisége.
Az állati fehérjék - különösen a vörös és a feldolgozott húsok -, illetve a telített zsírok következetesen összefüggésben vannak a szív- és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegséggel, a rákkal és a lecsökkenő élettartammal. Ez különösen akkor áll fenn, ha az étrendben kevés a rost, az antioxidáns, illetve a zöldségekben, gyümölcsökben és más növényi ételekben található egyéb tápanyag.
Végül is mi a legjobb étrend, ha hosszú és egészséges életet akarunk élni? A hosszú távú vizsgálatok szerint el kell kerülni a túlságosan alacsony mennyiségű szénhidrát fogyasztását, és olyan szénhidráttartalmú élelmiszereket kell előtérbe helyezni, amelyekben több rost található. Azaz sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát kell a választékban tartani, és fehérje- és zsiradékszükségletünket is elsősorban növényi ételekből szükséges fedezni. Ha fehérjére van szükségünk, forduljunk a babhoz, a lencséhez, a diófélékhez, a magvakhoz és az olyan kevésbé feldolgozott szójatermékekhez , mint a tofu vagy a tempeh. Ezek az élelmiszerek elegendő rostot is tartalmaznak. A zsírok esetében az avokádó, az avokádóolaj, az olívaolaj, a dió- és a tökmagolaj lehet a favorit.
