A nyálmirigygyulladás hátterében sokféle betegség lapulhat meg. Kiválthatja ciszta, daganat vagy nyálkő. Kialakulhat egy fertőzés (bakteriális vagy vírusos) miatt vagy autoimmun betegség következtében. A fültőmirigy vírusos gyulladásai közé tartozik a mumpsz , amely ellen ma már oltanak, így előfordulása nem gyakori.
A nyálmirigygyulladás okai
A nyálmirigygyulladásra hajlamosító tényezők: az idős, legyengült szervezet, a kiszáradás, a sebészeti műtétek a tápcsatorna valamely részén, a nem megfelelő szájhigiénia . A gyulladás tünetei lehetnek: féloldali fájdalmas duzzanat, láz, elesettség, illetve a sűrű, gennyes váladék ürülése.
A gyulladás leggyakoribb oka, a nyálkő leggyakrabban az állkapocs alatti mirigyekben keletkezik, jelenlétére utal a szájszárazság , az evés után görcsös fájdalom, a duzzadt nyálmirigy. Ciszták általában valamilyen sérülés, fertőzés, tumor vagy nyálkő miatti elzáródás miatt alakulnak ki. Léteznek olyan daganattípusok, amelyek leggyakrabban a fültőmirigyben fejlődnek ki.
A Sjögren-szindróma egy olyan autoimmun betegség, amely során a szervezet támadást indít a saját nedvességképző mirigyei ellen - nemcsak a száj, de a szem is kiszárad, és a nyálmirigyek megduzzadhatnak. A diagnózis, a gyulladás pontos okának meghatározása során fontos az előzmények tisztázása, volt-e már a betegnek nyálköve, melyen gyógyszereket szed, milyen alapbetegségei vannak. Ultrahang és CT-vizsgálat elvégzése általában szükséges.
A nyálmirigygyulladás kezelése attól függ, mi okozza a problémát. Ha fertőzés, akkor antibiotikumokkal kezelik. Súlyos esetben az akut szakasz lezajlása után a mirigy eltávolítására is szükség lehet. A nyálkövet, cisztát a szájsebész távolítja el. A daganatos betegségek kezelése az onkológia feladata. Autoimmun betegség esetén immunszuppresszív szereket alkalmaznak, például kortikoszteroidokat , de kiegészítő kezelésként speciális fogkrémek, szájvizek, műnyál adása is segíthet.
