A mellrák nem egyetlen betegség

A mellrák olyan genetikai elváltozások gyűjteménye, amelyek mind ugyanahhoz a kimenetelhez vezetnek: daganatot képeznek a mellben. Nem is lehet egyféleképpen gyógyítani ezeket. Gyógyításukhoz elsőként meg kell ismerni őket.

A mellrák terápiáját a betegség mögött meghúzódó genetikai változásokhoz kell igazítani. Ehhez az orvosok megvizsgálhatják a tumor genetikai jellemzőit, amelyeket biomarkereknek neveznek. E vizsgálatok alapján tudják az onkológusok kiválasztani a kezelést, amely valószínűleg hatékony lesz az adott daganat ellen. A tumor biomarkerei alapján egy mellrákos beteg hormonterápiát, célzott terápiát vagy kemoterápiát kaphat a kezelés során. Ezt "precíziós medicinának" nevezik, amely az emlőrák kezelésében már elég sok sikert hozott. Sok biomarkeralapú vagy precíziós terápiát ma már széles körben alkalmaznak, de még sok fejlesztésre van szükség, hogy a betegek a legjobb eredménnyel, azaz a teljes gyógyulással számolhassanak.

mellrák
A tumorok genetikájának megértése alapvető a végleges megoldást hozó terápiák kialakításához

Nemcsak a daganatok különböznek egymástól, de egyetlen tumoron belül is lehetnek genetikai különbségek, amelyet tumor heterogenitásnak neveznek. Egy jobb kezelési stratégia kidolgozásához az orvosoknak először is meg kell érteniük a tumorok közötti és a tumoron belüli heterogenitást.

Nem egységesek a tumorok

A tumor egyetlen sejt szabálytalan osztódásának eredménye. A tumor azonban nem egységes szövet, alkotósejtjei a közös kiindulástól függetlenül nem azonosak. Ahogy a daganatsejtek osztódnak, minden egyes leánysejtnek olyan mutációja lehet, amely a szülősejtben nem volt jelen. Ez a genetikai instabilitás a sok mutáció miatt a tumoron belül "a legéletképesebb fog túlélni" elv szerinti forgatókönyvet eredményez (ezt hívják szelektív nyomásnak).

Néhány ilyen mutáció egyes sejteket előnyökhöz juttat más sejtekhez képest. A szelektív nyomás azt jelenti, hogy bizonyos tulajdonságú sejtek megnyerik a legerősebbek túlélési csatáját a tumorban. Ennek eredménye, hogy a daganat különböző területeit a legerősebb sejtek klónjai népesítik be. Például a tumor egyik régiója szegény a tápanyagokban. Ezért itt olyan sejtek győznek, amelyek jól bírják a tápanyagutánpótlás hiányát. Egy másik régió a szervezet immunrendszere állandó támadásának van kitéve: itt olyan sejtek lehetnek a nyertesek, amelyek e védelmi csapásokat kivédeni képes mutációt fejlesztettek ki. Így alakulnak ki a daganatok különbségei, és ez a sokféleség szintén egyik oka, hogy minden páciensnek egyedülálló a tumora, amelyet csak a neki megfelelő terápiával lehet meggyógyítani.

Ez a genetikus instabilitás a betegek között is fennáll. Például olyan mellrákos betegek csoportjánál, akiknek a daganataiban azonos biomarkerek vannak, bizonyos kezelések egyeseknél visszaszorítják a tumort, másoknál viszont hatástalanok. Az is előfordulhat, hogy ugyanazon biomarkerek esetében minden páciens jól reagál egy kezelésre, tumoruk visszaszorul, majd egyeseknél ez az állapot fennmarad, míg másoknál kiújul a daganat. Sőt a tumoron belüli változatosság miatt megtörténhet, hogy egyik régiója reagál a kezelésre, míg egy másik nem. Ezért a daganatok közötti genetikai heterogenitás kritikus tényező, amelyet figyelembe kell venni a megfelelő kezelések kifejlesztésében.

Azok a nők, akiknek a családjában (nagymama, édesanya, leánytestvér) előfordult mellrák, veszélyeztetettebbek, mint akiknek a családjában nem fordult elő. A genetikai háttér ezen esetekben a BRCA1 és a BRCA2 gének dominánsan átörökíthető mutációjára vezethető vissza. A genetikailag kódolt esetek jellemzően fiatal korban - 40 év alatt - fordulnak elő. Részletek!

A gének kombinációját, amelyeket a tumor kihasználhat a növekedéséhez, kulcsfontosságú onkogén utaknak nevezik. Ha profilozni tudják ezeket az utakat, és azonosítják azokat, amelyek aktívak a daganatban, akkor lehetővé válik az egyedi célú terápiák kialakítása. A kutatóklinikákon, például a Michigan State University kórházában ezért csoportba rendezik azokat a tumorokat, amelyek hasonló genomiális profilokat és onkogén utakat mutatnak. Ezután minden csoportra meghatározzák a terápiákat. Az egyetem eredményei azt mutatták, hogy célzott genomikus terápia alkalmazásával minden csoportban gátolható a tumor növekedése. Ráadásul a kezelés hatására bekövetkezett változások is lehetőséget adnak további következtetések levonására.

További precíziós terápiák

A kezelés után bizonyos gének fokozott aktivitást mutathatnak, ami a kezelés előtt nem volt tapasztalható. Ezt terápiás célpontként lehet felhasználni a gyógyszerrezisztencia leküzdésére, valamint a jövőbeli terápiás válaszok meghatározására szolgáló biomarkereknél. Azaz a mellrákos betegek közötti különbségek és a genomiális állapotuk mélyebb megértésén keresztül további precíziós terápiák tervezhetőek, ami pozitív hatással lehet a betegek kilátásaira.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
szklerózis muliplex
Szklerózis multiplex első jelei: látászavar és zsibbadás is utalhat rá
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18 °C
Minimum: +3 °C

A fátyolfelhőzet időszakosan szűrheti a napsütést, emellett a keleti országrészben gomolyfelhők képződnek, de még száraz idő várható. Délután olykor megélénkül, a Dunántúlon helyenként megerősödhet a délnyugati szél A hőmérséklet csúcsértéke általában 15 és 20 fok között alakul.Késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Nem terheli a szervezetet erős fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: hogyan hat az alkohol az alvásra? – Tedd próbára a tudásod! Mennyit tudsz az alvásról? Töltsd ki alvásos kvízünket, és derítsd ki, mi segíti vagy ronthatja a pihentető éjszakákat!
kvíz
Kvíz: minden baktérium káros. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára a tudásod! A bennünk és rajtunk élő apró élőlények óriási szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. A mikrobiom helyreállítása tehát kulcsfontosságú.