Melyek a leggyakoribb öröklődő betegségek?
Nem csak külső jegyeinket, vagy habitusunkat örökölhetjük szüleinktől és nagyszüleinktől, de egész genetikai felépítésünket is a tőlük származó alapok határozzák meg. Közvetlenül befolyásolják például a vércsoportunkat, és sajnos a hajlamunkat is bizonyos betegségek kialakulására. Egyes folyamatokat inkább az anyától, míg másokat jobbára az apáktól örökölünk meg - a Prevention.com korábban összegyűjtötte a leggyakrabban előfordulókat közülük.
A magas koleszterinszint is öröklődik
Bár a legtöbben az étkezési szokásokra vezetik vissza a magas koleszterinszint kialakulását, a koleszterinszintet elsősorban a génjeink határozzák meg - állítja Dr. Shivani Nazareth genetikus.
A szakember szerint minden ötszázadik ember génjeibe megtalálható egy mutáció, amely örökletes magas koleszterinszinthez (Familial Hypercholesterolemia, röviden FH) vezet, emiatt pedig a sejtek nem tudnak annyi koleszterint felvenni, a felesleg visszamarad a vérben és idővel lerakódik az érfalban. Ez pedig megnöveli a szívinfarktus és a stroke kockázatát is. Persze rendszeres mozgással és megfelelő étkezéssel jelentősen csökkenthető ezeknek a betegségeknek az előfordulása, a genetikai hajlam miatt ezeknek az embereknek mindig magasabb lesz a koleszterinszintjük.
Az emlőrák az apától jön?
Bár az emlőrák leginkább a nőket veszélyezteti, a férfiak körében is előfordul ez a daganattípus. A kialakulásáért felelős, BRCA1 or BRCA2 mutációkat pedig mindkét szülőtől örökölhetjük. A férfiakban ezek a mutációk ritkábban fejlődnek rosszindulatú daganattá (növelik ugyanakkor a hasnyálmirigyrák és a prosztatarák kialakulásának esélyét), viszont a lányukban továbböröklődve ezek az elváltozások már nagyobb eséllyel bajt okozhatnak.
A kopaszodás az anyától érkezik
Az emlőrákkal ellentétben a kopaszodást éppen a férfi oldalról jövő problémának gondolnák a legtöbben, kiderült azonban, hogy nincs igazuk. A hajunk elvesztésében szerepet játszó gén az X kromoszómán keresztül öröklődik, amit pedig az édesanyánktól "kapunk". Persze a kopaszodásban nem csak a genetika, de számos környezeti tényező is szerepet játszik.
Nem várt betegségek
Sok betegség kialakulásának veszélyét az alapján kalkulálják ki, hogy az milyen gyakran szerepel az adott személy családjában. Ez alapján azonban nem lehet egyértelműen megjósolni, hogy mire számíthatunk az egészségünket illetően. Kutatások alapján tízből nyolc olyan gyereknél, akinek genetikai elváltozást mutattak ki, a szülők génállományában nem azonosíthatóak ugyanezen mutációk. Sok szülő pedig hordoz ugyan bizonyos genetikai hibát, abból mégsem alakul ki betegség, ezért azt nem is azonosítják nála.
Felnőttkori diabétesz is öröklődő betegség
A magas koleszterinszinthez hasonlóan a cukorbetegség hátterében is genetikai és környezeti okok bonyolult keveréke áll. Az esetek körülbelül 5 százalékában azonban úgy jelentkeznek a 2-es típusú cukorbetegség tipikus tünetei, hogy a tipikus kockázati tényezők (mozgásszegény életmód, elhízás) nem azonosíthatóak.
Laktózintolerancia, vagy éppen tolerancia
A laktózintolerancia meglehetősen gyakori a felnőttek körében, nagyjából a világ népességének 65 százalékát érinti. Mivel a tejre elsősorban csecsemőkorunkban vagyunk rászorulva, a tejcukor lebontásáért felelős enzim, a laktáz sokunk szervezetében a korral egyre inaktívabbá válik. Hogy szervezetünk felnőtt korunkban is képes-e elbánni a tejcukorral, az nem csak családunk, de egész népcsoportunk öröksége.
