A veseelégtelenséget az esetek kétharmadában az éveken át kezeletlenül hagyott magas vérnyomás és a cukorbetegség okozza - írja a Nemzeti Vese Program weboldala . De jó pár további körülmény is olyan hatással lehet a vesékre, hogy azok ideiglenesen vagy tartósan veszítenek a hatékonyságukból, vagy működésképtelenné válnak.
Az ideiglenes és általában visszafordítható (akut) veseelégtelenséget több körülmény is okozhatja. Az első az elégtelen vérellátás, amely többek között baleset miatti vérveszteség, szívelégtelenség, sokk következtében, súlyosan alacsony vérnyomás vagy májelégtelenség miatt alakulhat ki. A vesék működési zavarát kiválthatja allergiás reakció vagy mérgezés is (amelyben valamilyen vegyi anyag, gyógyszer, kontrasztanyag stb. vesz részt), felléphet akut veseszövet-gyulladás, a vesében futó fő vérerek elzáródása stb. Gyermekeknél az úgynevezett hemolitikus-urémiás szindróma a leggyakoribb oka az akut veseelégtelenségnek. Emellett a húgyutak elzáródása is bekövetkezhet különböző daganatok, kövek vagy a férfiaknál a prosztata megnagyobbodása miatt.
Magas vérnyomás és cukorbetegség
A krónikus veseelégtelenséget tehát elsősorban a magas vérnyomás és a cukorbetegség okozza. A magas vérnyomás és a veseelégtelenség számos ponton kapcsolódik egymáshoz: mindkettő okozója lehet a másiknak, és egymás negatív hatását is erősítik. A vérnyomás emelkedése a test minden részében (így a vesékben is) növeli az erek terhelését, ez pedig lassacskán a veseszövet pusztulásához vezet, ami rontja a veseműködést, így nem lesz tökéletes a méreganyagok kiválasztódása.
Mivel a vese a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával gondoskodik az egyenletes vérnyomásról, a legkisebb vesezavar is rosszul érinti a szív működését. Ezért olyan fontos a vérnyomás kezelése a veseelégtelenség megelőzésében. A cukorbetegség a felnőtt lakosság mintegy 12 százalékát érinti, a diabéteszes betegek nagyjából harmadánál pedig a vese is károsodik. Az 1-es típusú diabétesz esetében 15-16 év, 2-es típusnál ennél rövidebb idő alatt kialakulhat a végstádiumú veseelégtelenség.
A cukorbetegség és a magas vérnyomás gyakran kombinálódik is egymással - ez pedig szinte biztosan a vesék károsodásához vezet. De a krónikus vesegyulladások is okozhatnak visszafordíthatatlan vesekárosodást, illetve fertőzések nyomán megjelenő gennytermeléssel járó betegségek, valamint az immunrendszer betegsége által okozott veseállomány-gyulladás miatt is súlyosan károsodhatnak a vesék. De számos további (például az életmódhoz kapcsolódó) ok is károsíthatja e páros szervet, amelyről a Nemzeti Vese Program webodalán további részletes információk találhatók.
Ezek az első jelek
A vesék károsodása nagyon sokáig tünetmentes. A legelső tünetek közé tartozik a gyengeség érzése, illetve a fásultság és könnyű kifáradás, az alvászavar, a fejfájás, a zavart gondolkodás, de emelkedhet a testhőmérséklet is, csökkenhet az étvágy, megváltozik az ízérzékelés, és begyulladhat a száj nyálkahártyája. Megemelkedhet a vérnyomás, kiszáradhat a bőr, az egész test viszkethet, a vizelet mennyisége megváltozik (túl sok lesz, vagy túl kevés), rendszeres hányinger, hányás, esetleg hasmenés is előfordul stb.
A veseproblémák szűrése egyszerű és olcsó, mert egyszerű mikroalbumin -teszttel a nyomukra lehet bukkanni. A veseelégtelenség miatt, ha későn fedezik fel, érszövődmények is kialakulhatnak, ami a szívinfarktus, a stroke és az alsóvégtagi artériás betegség előkészítője, az érintett betegek pedig emiatt néha még azelőtt meghalnak, hogy a veseelégtelenség kifejlődne. Ha az orvos veseproblémára gyanakszik, laborvizsgálatot rendel el, mert annak alapján tudja felállítani a diagnózist. Ehhez vizsgálják a szérum kreatinin, a húgysav, a foszfát, a kálium és a kalciumszintet, vérképet és vérgáz-analízist készítenek, és vizsgálják a vizeletet is.
