Különböző feladatokat látnak el
A zsírban oldódó K-vitamin két fő formátuma a K1- (fillokinon) és a K2-vitamin (menakinon). Míg az előbbi természetes módon fotoszintézis folyamán jön létre - így elsődleges forrásai a zöld növények - a K2-vitamint alapvetően a bélbaktériumok állítják elő a számunkra. A kétféle K-vitaminra a szervezetnek is máshogy van szüksége: a K1-vitamin elsősorban a véralvadásban játszik szerepet - segíti az ehhez szükséges fehérjék összetapadását -, a K2-vitamin pedig a számos fontos feladata mellett például a csontképző folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.
A K-vitamin-hiány tünetei
Jelentős K-vitamin-hiány jellemzően hosszan tartó betegségek - elsősorban bélbetegségek - során, tartós antibiotikum használat esetén, valamint szélsőségesen egyoldalú táplálkozás mellett alakulhat ki. Ha szervezetünk nem jut belőle elegendő mennyiséghez, arra az állandó fáradtság mellett véralvadási zavarok, nehezen gyógyuló sebek, hosszan tartó vérzések, véres vizelet, gyakori orrvérzés, csontritkulás, bélpanaszok, zsírfelszívódási vagy májfunkciós zavarok hívhatják fel a figyelmet. Gyanú esetén, a szervezetben található K-vitamin-szint laboratóriumi vérvizsgálattal ellenőrizhető.
Természetes K-vitamin-források
A K1-vitamint a természetben elsősorban zöld növények - például kelkáposzta, saláta, spárga, avokádó, spenót, brokkoli, árpafű, lucerna, spirulina alga - tartalmaznak. K2-vitamin azonban csak kisebb mennyiségben található meg bizonyos élelmiszerekben. K2-vitamin-források egyes tejtermékek - nyers tej, vaj, sajt, túró -, erjesztett szója, valamint a tojás és különböző húsok is. Emellett egy részét az ember vastagbelében található baktériumok is elő tudják állítani. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy a táplálékkal bevitt K-vitamin csak bizonyos százaléka szívódik fel, és hasznosul az emberi szervezetben.
Célzott pótlás
K1-vitamin-hiány ritkábban lép fel, azonban K2-vitaminból egyes életszakaszokban nagyobb mennyiségre van szükségünk. Jellemzően például akkor, amikor a csontszövetek állománya harminc éves kor felett csökkenésnek indul. Az akár jelentős csontvesztéssel járó folyamat a nőknél a változókor után, a férfiaknál pedig 65 éves kor felett gyorsul fel, ezért a csontritkulás elkerülése érdekében - a változatos táplálkozás mellett - érdemes a K2-vitamint komplex hatóanyag-tartalmú étrend-kiegészítők formájában is alkalmazni. Ilyenek például a kalciummal és D3-vitaminnal kiegészülő készítmények, amelyekben a D-vitamin hozzájárul a kalcium normál felszívódásához és hasznosulásához, a vér normál kalciumszintjének, valamint a normál csontozat és az egészséges fogazat fenntartásához. A kalcium pedig szükséges a normál csontozat és fogazat fenntartásához.
