Ilyen a jövő diétája

Az elmúlt években több nagyon sikeres diétáról lehetett olvasni, mindegyik sikert ígér és mindegyik azt állítja, hogy a lehető legjobban igazodik az életmódunkhoz, és hosszú távon is biztosítja az egészséget. Egy újabb elmélet a bélbaktériumokra fókuszáló diétáról állítja ugyanezt.

Egy nemrégiben készült amerikai felmérés szerint a négy legnépszerűbb fogyókúra hosszú távú jótékony hatása nem bizonyítható klinikai vizsgálatok alapján. Az Atkins is köztük van - kattintson tovább! A mikrobiom a bélflóránkban , illetve a testünk egyéb részein található több milliárdnyi baktérium összefoglaló neve. Ezek a baktériumok összesen közel másfél kilót nyomnak, és nagyjából kilencszer annyi van belőlük, mint a saját sejtjeinkből. Ezeknek a baktériumoknak a génjei is meghatározóak, és mivel jóval több van belőlük, mint a saját génjeinkből, a mindennapi életünkre is meglehetősen nagy hatással vannak. Ha a baktériumflóránk kiegyensúlyozott, jól működő, akkor az az egészségünkre is rendkívül kedvező hatással van. Ha azonban az egyensúly felborul, akkor az számos módon kihat ránk, többek között emésztési zavarokat, hangulatingadozást, koncentrációs problémákat, bőrproblémákat, legyengült immunrendszert és elhízást is okozhat.

A bélflóránk összetétele meglehetősen gyorsan változik, és gyorsan változik a baktériumok genetikai térképe is. A bélflóra összetételét számos dolog befolyásolhatja, a stressztől a gyógyszereken keresztül a környezetünkig, ám legnagyobb hatással az étrendünk van rá.

Peter J. Turnbaugh és Lawrence David, a Harvard és a Duke’s University kutatói néhány éve elvégeztek egy kísérletet, mellyel az vizsgálták, miként hat a bélflórára az étrendünk. Önkénteseknek két különböző diétát írtak elő, az egyiknek a fehérje- és zsírtartalma volt magas (szalonna, tojás, oldalas, sajt, szalámi, hátszín stb.), a másiknak pedig a rost- és szénhidráttartalma (gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, gabonafélék.

A kísérleti alanyoktól a vizsgálat előtt, alatt és után is székletmintát vettek, hogy fel tudják mérni a bélflórában bekövetkezett változásokat. Úgy találták, hogy a bélflóra nagyon gyorsan alkalmazkodott, és úgy változott meg az összetétele, hogy minél hatékonyabban képes legyen hozzájárulni az adott étrend megemésztéséhez.

A bélflóra rugalmasságának köszönhetjük tehát, hogy annyiféle különböző étrendet követhetünk – ezért fordulhat elő, hogy ugyanúgy egészségesek és kiegyensúlyozottak lehetnek a vegetáriánusok, mint azok, akik a paleo-diéta elvei szerint étkeznek.

Az ideális étrend tehát az, amely a bélflóránk egészségét is biztosítja: sem a túl sok hús, sem pedig a feldolgozott ételek nem tesznek jót, pusztítják a „jó” baktériumokat és elősegítik a kártékonyak elszaporodását.

A friss zöldségek és gyümölcsök, a hüvelyesek, illetve a teljes kiőrlésű gabonafélék ugyanakkor megfelelő tápanyagokkal látják el a bélflórát, Az erjesztett ételek segítségével visszaállíthatjuk a károsodott bélflóra egyensúlyát, ezek az ételek ugyanis jótékony baktériumokat tartalmaznak.