Hagyományos vagy elektromos fogkefe?
A fogkefeválasztásnál leginkább a sörték erősségére kell figyelni. Leginkább a közepes, néha puha sörtéjű kefék ajánlottak, a kemény fogkefével túl erős dörzsölés kárt is okozhat, felsértheti a zománcot és az ínyt is. Az elektromos fogkefe , bizonyos esetekben (például fogszabályzó esetén) óvatosan és csak erre a célra tervezett fejjel használható. Helyes technikával azonban mindkét eszközzel jó eredményt érhetünk el.
Fogselyem vagy fogköztisztító kefe?
A fogkefék sörtéi még megfelelő használat mellett sem hatolnak be teljes mértékben a fogak közé. Mivel ezeket a felszíneket nem látjuk, így sokkal később vesszük észre a szuvasodás jeleit , különösen egymásra torlódott fogak esetén. Vagyis oda a saját kezünkkel, egy különleges eszközzel kell bejutnunk. Ilyen eszköz lehet a fogköztisztító kefe vagy a fogselyem. Előbbi ideális ínyproblémák, nagyobb rések esetén - a választáshoz érdemes fogorvos segítségét kérni. A fogselymek közül a vékony selyemszál a normális fogazat tisztításához ajánlott. Akinek azonban pótlása vagy hídja van, egy másik változatot érdemes használni, amelynek a középső szála vastagabb, szinte fonálszerű. Ez arra hivatott, hogy a nagyobb fogközöket átdörzsölje, illetve a híd alá behúzva szépen áttisztítsa a felületeket.
Fogkrém vagy fogpor?
Sok készítmény ígér extra szolgáltatást, például fehérítést, az ínygyulladást csökkentését, akár fogkrémről, akár fogporról van szó. Ugyanakkor a jó fogmosásnál nem a fogkrém a leglényegesebb. Megfelelő technikával akár fogkrém nélkül is tisztítható a fog.
Szájzuhany és nyelvtisztító?
Bevethetők különlegesebb eszközök, mint például a szájzuhany. Ez serkenti az íny vérkeringését, azonban odafigyelve kell használni, nehogy a baktériumok éppen az ínybarázdába préselődjenek és ezzel ellenkező hatást fejtsen ki. Ugyanilyen extra lehet a nyelvtisztító kefe, ami nem árt, de nem is használ. A nyelven a lepedék az elhalt sejtek miatt keletkezik, amelyben valóban megtelepedhetnek baktériumok, amelyek azonban leginkább maguktól tisztulnak, a nyelvtisztítással nem érünk el plusz eredményeket.
Ha nem sikerült megelőzni, a fogkövet el kell távolítani
A dentális plakk nem más, mint a foglepedék , amelyet a fogak és a szilárd szájképletek (tömések, koronák, hidak, kivehető pótlások) felszínén megtapadó ételmaradványok, baktériumok, hámsejtek, immunsejtek hoznak létre. Ennek az anyagnak mindössze 20 százaléka a szilárd állomány, 70 százalékban baktériumok alkotják. Ez természetes jelenség, hiszen normális esetben is több millió baktérium és más mikroorganizmus tartózkodik a szájban. Szerepük, hogy védjék a nyálkahártyát és az immunrendszert, így egyetlen célunk csupán az lehet, hogy ne engedjük őket túlburjánzani.
Ha ugyanis nem fektetünk energiát a megfelelő szájhigiéniába, úgy a fogak közt, az ínyszélen és az ínytasakokban életmaradékok ragadnak le, amelyek ideális táptalajt biztosítanak a baktériumoknak. A plakk megkeményedéséhez elég csupán néhány, fogmosás nélkül eltöltött nap, mialatt az ételmaradék keveredik a nyállal és a rengeteg baktériummal.
Ha a plakk elmeszesedik, sárgássá, barnássá, érdes felületűvé válik, és kőszerű réteget alkot - mondja dr. Benkő Krisztina.
Ez a fogkő, amelyet a hagyományos fogmosással már nem lehet eltávolítani, ugyanis erősen tapad a fogfelszínekhez. Jellemzően a nyálmirigyek kivezető nyílásaival szemközti felületeken jelenik meg, sokszor láthatóan. Ám az íny alatti területeken láthatatlan marad, már csak speciális fogászati műszerekkel lehet feltérképezni és kezelni. Többek közt ezért is elengedhetetlen a profi fogkő-eltávolítás és az évenkénti fogászati kontroll.
Forrás: Oxygen Medical
