A laktóz a tehéntej mellett a kecske- és juhtejben, hús- és gabonaipari termékekben, félkész- és készételekben, fűszerekben, ízesítőkben, egyes alkoholokban is megtalálható, persze nem egyforma mértékben.
„Érdemes kitapasztalni, milyen mennyiséggel képes a szervezetünk megbirkózni és egyéni toleranciaszint alapján mérlegelni, mit engedhetünk meg magunknak. Lehet, hogy a reggeli kávéban egy korty tej még nem okoz panaszokat, a kapucsínóban lévő egy deciliter viszont már igen. Az is előfordulhat, hogy a laktóztartalmú gyógyszer szedését nem érzi meg a páciens, ellenben a levesporokban található mennyiség már megviseli a szervezetet” – kezdte Dr. Plósz János gasztroenterológus adjunktus.
A címkéken ugyan kötelező feltüntetni a tejcukortartalmat, de csak akkor lehetünk teljességgel biztosak abban, hogy a termék laktózmentes , ha ezt a jelzőt a gyártó vagy a forgalmazó a csomagoláson is szerepelteti. „Nem kell viszont tartani a tejfehérje- és tejsavótartalomtól, ezek ugyanis nincsenek rossz hatással a laktózintoleránsokra” – árulta el a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy tejcukorérzékenyen sem kell lemondani teljes mértékben a tejes élelmiszerek fogyasztásáról.
„A tej alapvetően az egyik legértékesebb tápanyagforrásunk, semmi nem indokolja a drasztikus megvonást. A laktózérzékenyek például étkezés előtt bevett laktáz rágótablettával pótolhatják a szervezetükből hiányzó enzimet, ezzel megelőzve a panaszok kialakulását” – hangsúlyozta.
Nem mindenki tudja magáról azonban, hogy tüneteit mi okozza. Amennyiben tejcukortartalmú ételek fogyasztása után 15-30 percen belül hasfájás, puffadás és egyéb kellemetlen tünetek jelentkeznek, valószínűsíthető, hogy a laktózérzékenység a probléma. Ilyenkor elegendő lehet a laktáz enzim pótlása, de ha a panaszok ennek ellenére sem enyhülnek, esetleg rosszabbodnak, érdemes gasztroenterológus szakember segítségét kérni a pontos diagnózis felállításához.
