„A növényi alapú élelmiszerek a vitaminok és az ásványi anyagok mellett antitápanyagokat is tartalmazhatnak, amelyek megkötik például a vasat, a cinket vagy a kalciumot, és akadályozhatják az emésztőenzimek működését, gátolva ezzel a tápanyagok felszívódását” – figyelmeztetett közelmúltbeli Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. Mint azt az ÖkoTest cikke alapján megírták, ezek az anyagok kis mennyiségben veszélytelenek, nagyobb dózisban azonban emésztési panaszokhoz, vesekőhöz, vagy akár pajzsmirigy-problémákhoz is vezethetnek. A szakértők azt is elárulták, melyik a 3 legismertebb antitápanyag, valamint hogyan lehet csökkenteni azok bevitelét.
Fitinsav
A fitinsav leginkább teljes kiőrlésű gabonákban és a kukoricában található meg. Megakadályozza az ásványi anyagok felszívódását, így akár 45 százalékkal is csökkentheti azok hasznosulási arányát. A zabpehely fitinsavtartalma például remekül csökkenthető azzal, ha fogyasztás előtt beáztatod.
Lektin
A gabonák, a hüvelyesek és a diófélék is rejtenek lektineket, amelyek emésztési gondokat idézhetnek elő, valamint megzavarhatják a vér oxigénszállító képességét is. A nyers babban található mérgező fitohemagglutinin hatására a vörösvértestek összetapadhatnak, és olyan súlyos panaszok jelentkezhetnek, mint például a véres hasmenés. A jó hír azonban, hogy a lektinek hőérzékenyek, mennyiségüket tehát jelentősen csökkenteni lehet, ha a hüvelyeseket megfőzöd.
Oxálsav
A spenótban, a rebarbarában és a kakaóban nagy mennyiségben megtalálható oxálsav gátolja a kalcium, a magnézium és a vas hasznosulását, nagyobb mennyiségben pedig akár hasi fájdalmat, émelygést és hányást is okozhat. Vese- vagy epeproblémákkal küzdők inkább ne fogyasszanak oxálsavtartalmú ételeket. A zöldségek magas oxálsavtartalma azonban csökkenthető, mégpedig blansírozással.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: