Magyarországon az elmúlt néhány évben nagy népszerűségre tettek szert az ízesített - az elsősorban a szénsavas üdítőkhöz közelítő ízvilágú, gyümölcsös - sörfélék. Az Európai Uniós szabályozásnak megfelelően a Magyar Élelmiszerkönyv szerint a sör "malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital", az ízesített sör pedig olyan sör, "amelyhez az ízhatás kialakításához a komló helyett vagy mellett, egyéb ízesítőanyagot is felhasználhatnak." Hogyan zajlik az ízesítés?
A klasszikus gyümölcssörök
A hagyományos sörfőzési eljárás szerint ha gyümölcsös sör készül, akkor a gyümölcs a főzési folyamat során, még ez erjesztés előtt kerül a sörbe. A feljegyzések szerint már az ókorban is használtak mézet és gyümölcsöt - például datolyát vagy fügét - a korabeli sör édesítésére. A középkorban, a sörfőzés technológiájának fejlődésével a komló vált az elsődleges aromaforrássá az italban, a gyümölcsök pedig háttérbe szorultak, de nem tűntek el teljesen. Elsősorban Belgiumban fejlődött tovább a gyümölccsel készített sörök hagyományos technológiája: jellemzően a különleges, spontán erjesztésű söröket érlelik tovább valódi gyümölcsből álló ágyon. Ezeket (szemben az aromákkal készült vagy gyümölcsös üdítőkkel kevert ízesített sörökkel) gyümölcssörnek is nevezik, a legismertebb változataik meggyel vagy málnával készülnek, és alkoholtartalmuk általában magasabb - akár a duplája is lehet -, mint a kommerszebb sör-gyümölcslé keverékeknek.
A gyümölcsös sörök a nyár nagy kedvencei
Az első ízesített sörkeverékek: Radler, shandy
A másik, újabb keletű módszer jóval egyszerűbb technológiára épül: eszerint utólag, a már elkészült sörhöz kevernek gyümölcslevet. Az első slágertermék a közel százéves, 1922-ben, Bajorországban született Radler lett, amelyet hagyományosan felerészt lager sörből, felerészt klasszikus, citromos limonádéból kevertek ki. Pedig az angolszász shandy, amely ma lényegében bármilyen üdítőital-sör keverékét jelentheti, hosszabb történetre tekint vissza, mint a Radler: az elnevezés egy ale sör és gyömbérital keverék, a "shandy gaff" nyomán született, amelyről már a 19. század közepén történik említés.
Egy kellemesen behűtött sör sok ember számára ugyanúgy hozzátartozik a nyárhoz, mint a hőség vagy a vízpart. Eddig szinte csak az alkoholos italok veszélyeiről hallhattunk, pedig a sörnek jó néhány pozitív hatása is van az egészségünkre.
Szilvás, almás és mojitó ízű: a hazai kínálat
A Radler-típusú, üdítővel ízesített sörök nagyipari előállítása az elmúlt néhány évben hatalmas lendületet kapott: főleg a nők és a fiatalok körében jöttek divatba a hagyományos sörnél általában csekélyebb alkoholtartalmú, annál édesebb típusok. Magyarországon a gyümölcsös ízesítésűek a legnépszerűbbek. Ma már minden hazai sörgyár széles skáláját kínálja a gyümölcssűrítménnyel vagy -aromával készült söröknek, és évről évre születnek újabb megoldások: a már-már hagyományosnak számító ciromos, narancsos, grépfrútos mellett létezik szinte minden egyéb itthon elterjed gyümölcs ízében, például bodzás, barackos, almás, szilvás változatban, az igazán bátrak pedig választhatnak akár mojito vagy feketeribizli-lime ízesítésű sört is a közértek polcairól.
Ízesített és alkoholmentes, mi az?
Számos gyártó kínálja ízesített termékeinek alkoholmentes változatát is: ezek bár ilyen vagy olyan gyümölcs ízű "alkoholmentes sörital" néven kerülnek forgalomba, tulajdonképpen üdítőitalok: "a sörjelleg kialakításához szükséges aroma felhasználásával készült alkoholmentes sör nem számít ízesített sörnek" - fogalmaz a már idézett Élelmiszerkönyv.
