Megvan, ettől függ, mennyi kávét iszunk

Kávézási szokásaink a génjeinkbe vannak írva - állítja a legfrissebb kutatás. Bizonyos génváltozatok ugyanis közrejátszanak abban, hogy napi egy kávéval megelégszünk, vagy négyet-ötöt is meg kell innunk a kellő hatás eléréséhez.

Kávézási szokásaink között rengeteg eltérés figyelhető meg, és nem csak abban, hogy tejjel, cukorral, esetleg mindkettő nélkül, feketén fogyasztjuk a koffeindús italt. Egyes emberek négy-öt csészével is megisznak egy nap, míg másoknak kettő is sok, mert szédülnek tőle, vagy egyszerűen csak nem kívánnak többet. A skót Edinburgh-i, valamint az olasz Trieszti Egyetem háromezer olasz és holland kávéfogyasztó DNS-ét vizsgálta meg.

A kutatás egy nemrég publikált tanulmány nyomán készült, amely egy nemzetközi kutatócsoport eredményeit összegezte a Scientific Reports folyóiratban. Eszerint a kevesebb kávét fogyasztók a PDSS2 gén egy bizonyos változatával rendelkeznek, amely a szervezetben csökkenti a koffein lebontásának az idejét, így annak hatását sokkal tovább érezhetjük. Akik ezzel a génváltozattal nem rendelkeznek, jóval több kávéval tudják csak fenntartani a koffein okozta hatást.

A kevesebb kávét fogyasztók a PDSS2 gén egy bizonyos változatával rendelkeznek

Az eredményeket kielemezve a kutatók megállapították: azok az olasz férfiak, akik rendelkeznek ezzel a génvariánssal, átlagosan naponta egy csészével kevesebb kávét fogyasztanak. A holland alanyok vizsgálatakor viszont már jóval kisebb eltérés mutatkozott a PDSS2-variánssal bírók, illetve az azzal nem rendelkezők kávéfogyasztási szokása között. Ez annak tudható be, hogy a két nemzet egészen másfajta kávét fogyaszt: míg az olaszok inkább a kis csésze eszpresszót favorizálják, - melyből egy nap többet is fogyaszthatnak - a hollandok általában nagyobb adagokat isznak, emiatt egyszerre több koffein jut a szervezetükbe.

A kávé az egyik legnépszerűbb élvezeti cikk a világon. Megfelelő, mértékkel történő fogyasztása pozitívan hat egészségünkre, de ha túlzásba visszük, könnyen árthatunk vele magunknak. Az alábbi cikkünkből kiderül, miért jó kávét inni!

A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek, hogy egyértelmű összefüggésbe lehessen hozni a PDSS2 gént az alacsony kávéfogyasztási szokásainkkal. Nagyon valószínű ugyanakkor, hogy a koffeinérzékenységünket néhány jól behatárolható gén működésének köszönhetjük.

Forrás: Daily Mail Online

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
szklerózis muliplex
Szklerózis multiplex első jelei: látászavar és zsibbadás is utalhat rá
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +3 °C

A fátyolfelhőzet időszakosan szűrheti a napsütést, emellett a keleti országrészben gomolyfelhők képződnek, de még száraz idő várható. Délután olykor megélénkül, a Dunántúlon helyenként megerősödhet a délnyugati szél A hőmérséklet csúcsértéke általában 15 és 20 fok között alakul.Késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Nem terheli a szervezetet erős fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: hogyan hat az alkohol az alvásra? – Tedd próbára a tudásod! Mennyit tudsz az alvásról? Töltsd ki alvásos kvízünket, és derítsd ki, mi segíti vagy ronthatja a pihentető éjszakákat!
kvíz
Kvíz: minden baktérium káros. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára a tudásod! A bennünk és rajtunk élő apró élőlények óriási szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. A mikrobiom helyreállítása tehát kulcsfontosságú.