Meglehetősen régóta zajlik tudományos vita azzal kapcsolatban, hogy az alkoholfogyasztásnak lehetnek-e pozitív egészségügyi hatásai. Egyes korábbi kutatások szerint a mértékletes alkoholfogyasztás meghosszabbíthatja az életet és védi a szívet. Akadnak olyan tanulmányok, amelyek szerint a kis mennyiségű szeszes ital a nők esetében csökkentheti a stroke kialakulásának veszélyét. Leginkább a vörösborfogyasztás előnyös hatásairól szoktak beszélni, ezt többnyire a benne található rezveratol nevű összetevőnek tulajdonítják. Más vizsgálatok azonban azt állítják, hogy ezek az eredmények nem helytállóak, mert nem létezik "biztonságos alkoholfogyasztás".
Hol az igazság?
A mértékletes alkoholfogyasztás - tehát heti 2-7 pohárnyi mennyiség - egyes kutatások szerint segíthet csökkenteni a depresszió kialakulásának kockázatát is. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás viszont a szakértők szerint kifejezetten megnöveli ezt a rizikót. Az alkohol szív- és érrendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatban vegyesek az eredmények. Egyes kutatások szerint a bor és a sör mértékletes fogyasztása csökkenheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét, azonban a röviditalokról ugyanez már nem mondható el. Egy másik tanulmány szerint viszont a vodkának is lehet hasonló jótékony hatása.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezekben a kutatásokban nagyrészt olyanok vettek részt, akik általánosságban egészséges életmódot folytattak és a mediterrán étrend szerint táplálkoztak. Éppen ezért nehéz pontosan megítélni, hogy a pozitív eredményekben valójában mekkora szerepe volt az alkoholnak. Ráadásul az emberek italozási szokásai idővel változnak, így nem egyszerű nyomon követni az alkohol hosszú távú hatásait. Emiatt egyes kutatók arra figyelmeztettek, hogy nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat ahhoz, hogy bárkinek is javasolják az alkoholfogyasztást.
A friss eredmények
Most azonban egy új, nagyobb léptékű kutatás eredményeit tették közzé. Ez egyike a legnagyobb és legszigorúbb tanulmányoknak, amelyeket az Egyesült Államokban valaha készítettek az alkoholfogyasztás és a halálozási kockázat témakörében. A tudományos munka 16 év eredményeit összesíti. Ebben 8 ezer idősebb felnőtt adatait elemezték, akik 1931 és 1941 között születtek. Az alanyokról 1992-től kezdtek kezdtek információkat gyűjteni.
Folyamatosan rögzítették a résztvevők alkoholfogyasztási szokásait , 1998 és 2014 között évente kétszer interjút is készítettek velük. Minden ilyen alkalommal öt csoportra osztották a résztvevőket:
- az absztinensekre,
- olyanokra, akik a vizsgálat pillanatában már absztinensek voltak, de korábban fogyasztottak alkoholt,
- a rendszeres alkoholfogyasztókra,
- a mértékletes alkoholfogyasztókra,
- illetve az alkalmi alkoholfogyasztókra.
Az absztinensek legfeljebb 12 alkoholos italt fogyasztottak életük során. A rendszeres alkoholfogyasztó férfiak napi 3 italnál többet, a nők pedig napi 2 italnál többet ittak. A napi legalább 5 italt fogyasztó férfiak és a napi 4 vagy több egységnyi alkoholt megivó nők már alkoholistának mondhatók. A mértékletes alkoholfogyasztó nők 1-2, a férfiak pedig 1-3 italt ittak hetente. Alkalmi alkoholfogyasztásnak a heti egy alkalomnál ritkább fogyasztás számít.
A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a mértékletes, illetve alkalmi alkoholfogyasztók körében alacsonyabb volt a halálozási arány, mint az absztinensek között. A legmagasabb halálozási arányt a korábban ivó, ám a vizsgálat pillanatában absztinens alanyok körében látták. A szakemberek szerint erre az a magyarázat, hogy ezek az emberek legtöbbször azért tették le az alkoholt, mert egészségügyi problémáik lettek miatta. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az eredményeket mindenképpen érdemes némi szkepticizmussal kezelni, mert előfordulhattak mérési hibák. Emellett létezhetnek olyan faktorok is, amelyeket nem vettek figyelembe, de hatással lehettek volna a vizsgálat eredményére. Éppen ezért további kutatások szükségesek ebben a témakörben.
Forrás: medicalnewstoday.com
