Az italok édesítésénél az elmúlt egy évben jelentősen, 8 százalékról 27 százalékra növekedett a használati arány. A vásárlásnál is az üdítő és a gyümölcslé az az élelmiszertípus, ahol a leginkább szempont az, hogy édesítőszerrel készül-e, ezt követik a gyümölcskészítmények, például a lekvárok, majd a tejtermékek és csak negyedikként az édességek.
Cukor vagy édesítőszer?
Ma már számtalan édesítőszer kapható különböző kiszerelésekben és formában (például tabletta, por, folyadék), hogy könnyen és praktikusan lehessen őket használni. A kutatásból kiderült, hogy egyértelműen az íze alapján választunk édesítőszert, és ez az elsődleges oka az esetleges elutasításuknak is. A kellemes íz tehát a legfőbb választási szempont, és érdekes, hogy az alacsony kalóriatartalom vagy a kalóriamentesség, ami egyébként az édesítőszerek egyik nagy csoportjának a legfőbb funkcionális haszna lenne, csak a negyedik helyen szerepel a választásnál. A cukorra emlékeztető, utóízmentes, édes íz elérése tehát az édesítők használatának legfőbb mozgatórugója. Előnyt élveznek azok a termékek, amelyek egy megszokott vagy kedvelt ízt édesítőkkel is vissza tudnak adni.
E mellett azonban a kalóriatartalmat sem árt szem előtt tartani. Ebből a szempontból a cukor alternatívái alapvetően két nagy csoportra oszthatók: cukorpótlókra és kalóriamentes édesítőszerekre.
A két csoport között az egyik legfontosabb különbség az, hogy az édesítőszerek gyakorlatilag kalóriamentesek és akár több százszor édesebbek lehetnek, mint a cukor , ezért nagyon kevés is elég belőlük az édesítéshez. A cukorpótlók viszont jelentősen nem édesebbek és nem is tartalmaznak feltétlenül kevesebb kalóriát a kristálycukorhoz képest. Ide tartozik például a nyírfacukor és a szorbit, a kalóriamentes édesítőszerekhez pedig többek között a szacharin, az aszpartám, a sztívia és az aceszulfám K. Az édesítőszerek az aszpartám kivételével teljesen kalóriamentesek, nem emelik a vércukorszintet sem, így cukorbetegek és fogyókúrázók is nyugodtan fogyaszthatják. Az eritrit természetes cukoralkohol, ugyanakkor az energiatartalma igen csekély.
A válaszadók döntő többsége (90 százalék) már tisztában van azzal, hogy fogyasztásuk a csomagolásukon feltüntetett megengedhető napi beviteli értékeken belül teljesen biztonságos, semmilyen egészségre káros hatásuk nincs. A lakosság számára a legismertebb cukorhelyettesítő egyébként a méz, amiről sokan nem is tudják, hogy kalóriatartalma gyakorlatilag megegyezik a cukoréval. A kutatás megállapításai szerint a nyírfacukor (xilit), a szacharin, a fruktóz, a sztívia és az aszpartám lettek egyre ismertebbek a lakosság körében. A sztívia ismertsége például jelentősen nőtt az utóbbi egy évben, a válaszadók kétharmada hallott már róla, egyharmaduk pedig ki is próbálta már, főleg forró italok, kávé és tea ízesítésére. Előnyeként legtöbben (40 százalék) a sztívia természetes eredetét emelték ki.
A fogyasztók egyre szélesebb körben választhatnak édesítőszereket a cukor helyettesítésére, és az élelmiszergyártók édesítőszerrel készült termékkínálata is egyre bővül. A nagy üdítőital márkákon megjelenő zero és free változatok például mind arra utalnak, hogy cukormentesek, és a rájuk jellemző közkedvelt ízt édesítőszerrel érték el, hogy azok is élvezhessék kedvenc italukat, akik ezt cukor nélkül szeretnék megtenni.
