Okozhat-e a cukor cukorbetegséget?

Elsőre talán logikus elképzelésnek hangozhat, hogy a cukorbetegség kialakulásáért a túlzásba vitt cukorfogyasztás a felelős. De vajon tényleg ennyire egyszerű és egyértelmű az összefüggés?

A felvetést egyebek mellett az Amerikai Diabétesz Társaság és a brit szakértői és kutatási szervezet, a Diabetes UK is egyszerűen csak mítoszként említi. Érdemes tehát kicsit közelebbről is megvizsgálni a kérdést, beleértve magát a betegséget és a cukrot mint konyhai alapanyagot.

Mi történik a cukorral a szervezetben?

Sejtjeink működéséhez tápanyagként glükózra van szükség. A táplálékkal elfogyasztott szénhidrátokból származó, hétköznapi nevén szőlőcukorként emlegetett monoszacharidot - az oxigénnel együtt - a véráram szállítja a test különböző részeibe. Ahhoz, hogy a sejtek képesek legyenek felvenni a cukrot a vérből, inzulinra van szükség. Ezt a hormont a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben található béta-sejtek termelik. Ideális esetben az inzulintermelés képes biztosítani, hogy a vérben lévő glükóz mennyisége elfogadható értékek között maradjon.

Tévhit, hogy közvetlenül a cukor okozná a cukorbetegséget
Tévhit, hogy közvetlenül a cukor okozná a cukorbetegséget

Így működik a diabétesz

Megeshet ugyanakkor, hogy ez a harmonikus egyensúly valamilyen okból felbomlik. Az 1-es típusú diabétesz az immunrendszer tévedésének köszönhető: szervezetünk belső védelmi rendszere idegen elemként azonosítja a béta-sejteket, amelyek elpusztításával ellehetetlenül az inzulin előállítása is. Az autoimmun reakciónak hívott jelenség pontos kiváltó okai egyelőre nem ismertek, mindenesetre kijelenthető, hogy a kórkép nem a fokozott cukorbevitel következménye.

Milyen tünetek hívhatják fel a figyelmet a cukorbetegségre? Részletek itt.

Valamelyest árnyaltabb a kép a 2-es típusú cukorbetegség esetében. Ennek alapját az inzulinrezisztencia adja, azaz hogy a hasnyálmirigy által kiválasztott inzulin nem képes megfelelően kapcsolódni az izom-, máj- és zsírsejtek receptoraihoz. Az azonos hatás elérése érdekében tehát több inzulinra van szükség, ami idővel a béta-sejtek kimerüléséhez és az inzulintermelés fokozatos leállásához vezethet. Habár az inzulinrezisztenciát kiváltó konkrét folyamatok még nem teljesen tisztázottak, ugyanakkor a genetikai fogékonyság minden bizonnyal szerepet játszik a zavar kialakulásában és súlyosbodásában, akárcsak az elhízás és a mozgáshiány.

A magas kalóriatartalmú étrend a túlsúly egyik legfőbb rizikófaktora, az extra kalóriák pedig rendszerint a zsíros vagy hozzáadott cukrot tartalmazó ételekből, italokból származnak. Fontos azonban leszögezni, hogy a kelleténél nagyobb testtömeg sem feltétlenül vezet 2-es típusú diabéteszhez, csupán növeli annak kockázatát, ahogy az ideális testsúly sem mindig garancia az anyagcserezavar megelőzésére. Összességében tehát a bőséges cukorfogyasztás nem feltélenül egyenes út a cukorbetegséghez.

Mennyi cukrot ehetünk?

Mi a különbség a szénhidrát és a cukor között? Mi történne, ha egyáltalán nem fogyasztanánk szénhidrátot? Részletek itt.

A diabétesz kialakulásában tehát legfeljebb közvetett szerepe lehet, ettől függetlenül azonban a nagy mértékű cukorbevitel továbbra sem egy egészséges szokás. Természetesen nincs szükség arra, hogy teljes mértékig kiiktassuk a cukrokat az étrendünkből, hiszen azok megtalálhatók például a gyümölcsökben, zöldségekben is. Problémát inkább a hozzáadott cukor jelent, így a csokoládék, a sütemények vagy az üdítők. Lássuk egy gyakorlati példán keresztül, hogy mennyire könnyű túllépni ezek által az egészséges limitet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a napi energiabevitelünk legfeljebb 10 százaléka származhat cukorból. Egy 30 és 59 év közötti, irodai munkát végző, de szabadidejében mérsékelt testmozgást folytató, átlagos testalkatú, 75 kilogrammos férfi napi energiaszükséglete körülbelül 2500-2600 kalória. Alanyunk tehát legfeljebb 250-260 kalóriát nyerhet naponta ilyen forrásból, ami nem egészen 5 evőkanálnyi cukornak felel meg. Ezt a mennyiséget mindössze 120 gramm, azaz 6-7 evőkanál Nutellával el lehet érni (ami az egyéb összetevőkkel együtt 650 kalória!), önmagában két kis doboz (330 milliliter) kólával pedig azonnal túl is lehet lépni.

Felhasznált források: pcrm.org ; diabetes.org ; who.int

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24, +31 °C
Minimum: +12, +17 °C

Változékony idő lesz, a napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet. Ezekből helyi záporokra, zivatarokra is készülni kell. Élénk északias szél mellett 24, 31 fok közé melegszik a levegő. Pénteken front ugyan nem érkezik, de a kettősfronthoz hasonló tünetek léphetnek fel. Ingadozhat a vérnyomás, emellett fejfájás is felléphet. A fülledtebb időszakokban légszomjat, rosszullétet lehet tapasztalni, zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A következő napokban sem javul a helyzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)