A szakmában 22 évet lehúzó sörfőzőmester szerint a piac zömét kezükben tartó nagy gyártók gazdaságossági okokból beavatkoznak a sörfőzés természetes, évszázados folyamatába. Olyan ipari enzimeket használnak a főzés során, amelyek lehetővé teszik, hogy az erjesztés folyamata felgyorsuljon, viszont ez a termék ízében és szagában is kiütközik, ráadásul pokoli fejfájás kíséri miattuk az átsörözött éjszakát - írja a HVG .
Sajnos a címkén sem lehet megtalálni, hogy pontosan melyik termék készül ezekkel a mesterséges enzimekkel, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint azokat nem kell feltüntetni. Mivel a főzés során ezek szinte teljes egészében távoznak a sörléből, így a kimutatásuk is meglehetősen nehéz. A sörfőzőmester szerint ugyanakkor a Kelet-Európában működő főzdék jó része él ezzel a trükkel, aminek végül - szó szerint, és átvitt értelemben is - a fogyasztó issza meg a levét.
Alig 1 százaléknyi a kézműves sörök fogyasztása
A cefrézés folyamatában a maláta természetes enzimjeivel állítható be a cukorfok, ami a későbbi alkoholtartalmat is meghatározza. Viszont ha a maláta rossz minőségű, úgy az enzim is kevesebb benne, és elvileg több malátára lenne szükség az erjesztéshez. Ilyenkor a gyártók két dologgal spórolhatnak: a malátát kukoricával, rizzsel vagy árpával öntik fel, amelyek mind jóval olcsóbbak, vagy pedig az enzimeket mesterségesen előállítottakkal pótolják. Viszont a kukorica és rizs lebontásához szintén hozzáadott enzim szükségeltetik, ez pedig felgyorsítja a folyamatot, magasabb alkoholtartalmat eredményez és nem marad idő a magasabb rendű alkohol lebontására sem. A végén a kapott oldatot felöntik vízzel, hogy beállítsák a megfelelő alkoholfokot, ráadásul a szén-dioxidot is utólag adják hozzá, így a végeredmény inkább sörfröccsnek nevezhető - olvasható a cikkben. A trükközés szemmel látható és szagolható nyomokat hagy: a felgyorsított eljárás miatt a sör kevésbé lesz sűrű, felbontás után pedig avas vajra emlékeztető szag csapja meg az orrunkat.
Az ipari enzimekkel készült sörök gyakorlatilag ugyanazok okok miatt váltak népszerűvé, mint a halételekben a pangasius: olcsóbb, nagy tételben áll rendelkezésére, íze pedig jellegtelen, így az is fogyasztja, aki egyébként nem szereti. Sokaknak ugyanis nem jön be a sör jellegzetes komlós vagy malátás íze, kevésbé sörízű sörre vágynak. A HVG a RISE Project tényfeltáró riportját is idézi, amelyben arról írtak, hogy minden, Romániában működő multinacionális sörgyártó – a Heineken Romania, az Ursus Breweries, a Bergenbier és a Tuborg Romania – használ ipari enzimeket. Ezek nem csak abban segítenek, hogy a sörgyártás folyamata felgyorsítható legyen, de olyan olcsó alapanyagokat is használhatnak így, mint a kukorica vagy malátázatlan árpa. A szerzők információi szerint ez a gyakorlat a térség összes országára jellemző. Egyébként három nagy sörgyártó fedi le a teljes hazai piacot, a nagy hévvel beharangozott sörforradalom ellenére a kézműves sörök is alig 1 százalékát adják a magyar fogyasztásnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A sörfogyasztás évszakonként jelentős eltérést mutat, nyáron alig győzik a gyártók az utánpótlást, míg télen félgőzzel üzemelnek csupán. A téli üresjárat miatt a nagy gyártóknak nem kifizetődő a kapacitásbővítés, helyette inkább a sörszezonban gyorsítják fel mesterséges úton az erjesztést. Ennek feltüntetését eddig nem tették kötelezővé a csomagolásokon, bár az első lépéseket már megtették ebbe az irányba. A Európai Bizottság felkérte az iparági szereplőket, hogy 2011 szeptembere és 2015 márciusa között küldjék meg, hogy milyen enzimekkel dolgoznak, ezek kiértékelése valószínűleg jelenleg is zajlik. Szakértők szerint ugyanakkor nem csak etikai, de egészségügyi szempontból is aggályos, hogy a vásárló nem tájékozódhat arról, hogy milyen enzimeket használtak a gyártásnál. Ezek ugyanis allergén hatással is rendelkezhetnek.
Forrás: HVG
Legjobban: