Nicholas Thiebaud, Debra Fadool és csapatuk, a Florida State University kutatói egerekkel kísérleteztek hat hónapon keresztül. Az állatokat magas zsírtartalmú étrenddel hizlalták fel.
Két másik egércsoport működött kontrollként: az egyik csoport tagjait normál táppal etették, a másik csoportba pedig genetikailag módosított kövér egerek kerültek (tehát nem a zsírdús étrend miatt lettek elhízottak). Az egereket arra kondicionálták, hogy egy bizonyos szagot jutalommal társítsanak.
Azoknál az egereknél, akiket magas zsírtartalmú étrendre fogtak, a felére csökkent azoknak a neuronoknak a száma, melyek a szagjelzéseket elemzik az agyban. Ez azt jelenti, hogy jóval lassabban jöttek rá az érzékelt szag és a jutalom közötti összefüggésre, mint a kontrollcsoportokba tartozó egyedek. Emellett nehezebben tanulták meg, ha a jutalmat új szaggal hozták összefüggésbe.
Meglepő módon, ha az egereket fogyókúrára fogták, vagyis a testtömegindexük normalizálódott, a szaglásuk akkor sem tért vissza. "Úgy gondoljuk, a magas zsírtartalmú étrend fokozza a szervezet gyulladását, ez pedig a szaglásra is hatással van. Emellett az emberi érzékszervekre is alkalmazhatóak.
"A szaglás erőteljesen összefügg az evéssel, illetve azzal, hogy milyen ételeket választunk. Ha ez az érzékszervünk nem működik jól, az a fogyasztási szokásainkra is hatással van, könnyen ördögi körbe kerülhetünk. Vagyis olyan ételeket választunk, amelyektől elhízunk , emiatt még rosszabb lesz a szaglásunk és így tovább" - tette hozzá a szakember.
A kutatás eredményeiről a című szaklapban számoltak be.
