A köztudat gyakran összemossa a táplálékallergiát és az ételintoleranciát, holott lényeges különbségek vannak a két állapot között, egyebek mellett a diétázási lehetőségeket érintően is. Amiben a két kórkép hasonlít, az a panaszt okozó élelmiszer elleni immunrendszeri aktivitás megjelenése. Az aktiválódott immunrendszer azonban más-más típusú antitesteket termel allergiák és intoleranciák esetén. Az alábbiakban sorra vesszük, melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek megkülönböztetik a táplálékallergiákat az ételintoleranciáktól.
Egyetlen falat is bajt okozhat az allergiásoknál
Táplálékallergia esetén a gyakran rendkívül változatos, sokszor egyedi tünetek az allergiát okozó étel elfogyasztását követően változó időintervallumban ugyan, de viszonylag gyorsan, 2 órán belül jelentkeznek (de egyeseknél akár néhány perc elteltével is megjelenhetnek a panaszok). Kialakulhatnak bőrelváltozások, emésztőrendszeri panaszok, légúti problémák, súlyos esetben pedig akár az életet veszélyeztető anafilaxiás reakciók is.
Amennyiben az allergént tartalmazó étel elfogyasztását követően megjelenő panaszokat valóban ételallergia okozza, az immunrendszer allergén-specifikus IgE molekulákat termel, nagyobb mennyiségben. Ez laboratóriumi vizsgálatokkal könnyen kimutatható. Ételallergia esetén akár egyetlen falat, allergént tartalmazó étel is kiválthatja a gyakran heves immunválaszt, mivel az immunrendszer az allergizáló anyagot – annak mennyiségétől függetlenül – „veszélyesnek” tekinti.
A diétázás szabályait is erősen befolyásolja az ételallergia . Amennyiben diagnosztizált ételallergiánk van, az adott allergént teljesen ki kell zárnunk az étrendünkből, még abban az esetben is, ha a kisebb mennyiségű allergén elfogyasztását követően jellemzően nem észlelünk tüneteket. Bár a gyermekkorban jelentkező ételallergiák (például a tejfehérje- vagy a tojásallergia) megfelelő diétázást követően néhány éven belül megszűnhetnek, a felnőttkorban kialakuló vagy a fennmaradó allergiák rendszerint élethosszig tartanak. Megfelelő diétával azonban az életminőség nem romlik és betegségtudat sem feltétlenül alakul ki. Elengedhetetlen viszont az allergénmentes diéta szigorú betartása.
Az ételintoleranciás tünetek napokig fennállhatnak
Ételintolerancia esetén az immunválaszt okozó ételek elfogyasztása és a tünetek megjelenése között gyakran jóval több idő telik el, mint a táplálékallergiánál. A háttérben többnyire emésztőrendszeri problémák állnak, a tünetek jelentkezéséhez tehát szükséges, hogy a panaszt okozó élelmiszer-összetevő elérje a szóban forgó emésztőtraktust. Gyakran előfordul, hogy a tüneteket kiváltó vegyület lebontásához szükséges enzim csökkent mennyiségben vagy inaktív formában van jelen.
Az észlelt panaszok leginkább az emésztőrendszert érintik, gyakran jelentkezik tehát hasfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés, nem kizárató azonban az ételintolerancia okozta bőr- és légzőszervi tünetek kialakulása sem. Előfordulhat továbbá, hogy az elhízás, a magas vérnyomás, a hiperaktivitás, a krónikus fejfájás, az ízületi problémák, vagy akár a depressziós panaszok hátterében is ételintolerancia áll.
Mivel a tünetek napokkal az étel elfogyasztását követően is fennállhatnak, vagy krónikussá válhatnak, elkerülhetetlen, hogy az ételintolerancia gyanúját IgG alapú vizsgálat támassza alá. Fontos megemlíteni továbbá, hogy míg az ételallergiák többségében hosszú távon vagy élethosszig fennmaradnak, az ételintoleranciák bizonyos típusai az emésztőrendszeri érintettség megszűnésével eltűnhetnek.
Amennyiben csökkent enzimtermelés okozza a tüneteket – mint például a laktózintolerancia esetében –, a szervezet számára tolerálható (azaz panaszt még nem okozó) mennyiségben még fogyasztható az intoleranciát kiváltó élelmiszer-alkotó. Amennyiben egyéb emésztőrendszeri érintettség (például felborult bélflóra, antibiotikus kezelés vagy gyulladásos problémák) talaján alakul ki az intolerancia, akkor pedig a panaszt okozó élelmiszereket érdemes 2-3 hónapon át teljes mértékben kizárni az étrendből, majd azokat lassan, fokozatosan visszavezetni.
Diagnózis nélkül ne kezdjünk diétázni!
Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy bár a táplálékallergiák és ételintoleranciák többsége megfelelő diétával tünetmentessé tehető, rendkívül fontos, hogy a panaszok hátterében álló okokat célzott diagnosztikus vizsgálatokkal tárjuk fel. Ha a panaszok hátterében csupán „feltételezett ok” áll, a valós diagnózis elmaradásából fakadó esetleges diétahibák (például a feleslegesen szigorú vagy túlzottan megengedő diéta) hosszú távú, akár súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel is járhatnak. Amennyiben tehát azt feltételezzük, hogy tüneteink hátterében táplálékallergia vagy ételintolerancia áll, a szükséges vizsgálatok elvégzése, illetve a diétázás megkezdése előtt feltétlenül keressük fel kezelőorvosunkat, ugyanis bizonyos allergia- és intoleranciavizsgálatok speciális előkészületeket igényelnek. Rendkívül fontos továbbá, hogy diétázás hatására az ellenanyagok szintje csökkenthet a vérben, így a diétás időszakban elvégzett vizsgálatok hamis vagy bizonytalan eredményt adhatnak.
A cikk szerzője dietetikusként dolgozik.
